Változás az alapítványokra irányadó illetékjogi szabályokban

SzerzőAndrea EgertzKategória:Egyéb kategória

2020. január 1-ét követően az illetéktörvény csak a közhasznú alapítványoknak minősülő szervezetekre ad teljes, feltételes személyes illetékmentességet minden illetékfajta (öröklési, ajándékozási, visszterhes, közigazgatási, bírósági illeték) vonatkozásában.

Stock adobe © Warakorn

Eddig az az alapítvány, amely teljesítette a személyes mentesség feltételeit – függetlenül a közhasznú minősítésétől – illetékmentességben részesült. 2020. január 1-jétől, főszabályként ez már csak a közhasznú jogállású alapítványokra vonatkozik. 

A Civil törvény szerint egy szervezet akkor minősíthető közhasznúvá, ha civil szervezetként vagy nonprofit gazdasági társaságként vették nyilvántartásba Magyarországon, a létesítő okiratában szerepel a közhasznú tevékenység és azt ténylegesen is végzi, megfelelő erőforrásokkal rendelkezik, társadalmi támogatottsága van és szolgáltatásai a szervezet tagjain kívüli személyek számára is hozzáférhetőek. 

Az illetéktörvény vonatkozásában a feltételes mentesség azt jelenti, hogy kizárólag akkor nem kell megfizetni az illetéket, ha a vagyonszerzés, illetve az eljárás megindítását megelőző adóévben az alapítvány vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társaságiadó-fizetési kötelezettsége nem keletkezett. 

Ha az alapítvány már rendelkezik közhasznú jogállással, akkor számára a módosuló szabályozás gyakorlati következményekkel nem jár. A közhasznú alapítványokat az eddigieknek megfelelően megilleti a feltételes személyes illetékmentesség. 

Az illetéktörvény átmeneti szabályai 2022. december 31-ig türelmi időt biztosítanak minden olyan alapítványnak, amely 2019. december 31-én magánszemély, jogi személy által tartós közérdekű célra alapított, az alapítvány székhelye szerint illetékes törvényszék által nyilvántartásba vett szervezetnek minősül. Ezen alapítványoknak azonban vállalni kell azt is, hogy legkésőbb 2023. január 15-ig a Civil törvény szerinti közhasznú jogállást szereznek, és ezt igazolják. 

Amennyiben az alapítvány az illetéktörvényben meghatározott feltételt nem teljesíti, akkor az illetékfizetési kötelezettségét utólagosan, késedelmi pótlékkal megnövelten kell megfizetni.

dr. Égertz Andrea
ügyvéd

Közzétéve: Andrea Egertz

I am a Hungarian attorney at law practicing in Budapest. I specialize in real property law and real property financial lease transactions. Besides, I have done some research on fintech law while studying EU law at Kings College London. I focused on the changing legislation on electronic payments in the financial industry, the second Payment Services Directive (PSD2). Currently I am engaged in understanding the regulatory framework of the crypto industry with focusing on the MicaR and its background. I regularly follow EBA’s newsletters, the technical standards and guidelines it issues. I also had the chance to advise an industry leading pharmaceutical company regarding MAs, SOPs and advertisement of pharmaceutical products for human use. I also advised a company selling and marketing animal pharmaceuticals. Besides, I am also familiar with the compliance requirements of insurance brokers. I have advised the affiliate of an Austrian based industry leading insurance broker company regarding compliance issues; I represented them before the MNB (the Hungarian National Bank acting as supervisory authority), prepared SOPs and settled disputes of complaints before the Conciliation Board. I like solving problems, finding the best option for clients.

Hozzászólás