A Magyar Nemzeti Bank (“MNB“) a napokban állásfoglalást adott ki abban a kérdésben, hogy a visszaélés-bejelentési rendszer működtetése érdekében megbízott bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (“ Hpt.”) szerinti kiszervezés keretében ellátható-e.
A közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (“Panasztörvény”) értelmében – a foglalkoztatottak létszámától függetlenül – a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (“Pmt.”) hatálya alá tartozó foglalkoztató (“Társaság”) belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozására köteles.
Kérdés, hogy a Panasztörvény előírásainak való megfelelés céljából a visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével megbízott bejelentővédelmi ügyvédi tevékenységre irányadóak-e a Hpt. kiszervezésre vonatkozó előírásai? Ha pénzügyi vállalkozás a megbízó, a hitelintézetekre irányadó szigorúbb szabályok szerint vajon be kell-e jelentenie a kiszervezés tényét az MNB felé?
A megbízási szerződés
A Panasztörvény alapján a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetésével szerződés keretében bejelentővédelmi ügyvéd is megbízható és a bejelentések fogadásával és kezelésével kapcsolatos feladatok ellátására a Társaság ügyvéddel megbízási szerződést köthet.
Fontos azonban kiemelni, hogy a megbízási szerződés a megbízói oldalon nem köthető olyan jogi személlyel, amellyel a bejelentővédelmi ügyvéd más megbízási jogviszonyban, munkaviszonyban, munkavégzési kötelezettséggel járó más jogviszonyban áll, vagy amellyel a megbízási szerződés megkötését megelőző öt évben ilyen jogviszonyban állt. A Társaságnak tehát a megbízási szerződés megkötése során ezen szabályt is figyelembe véve kell eljárnia.
Kiszervezés
A Hpt. szerint a pénzügyi intézmény a pénzügyi vagy kiegészítő pénzügyi tevékenységéhez kapcsolódó, vagy jogszabály által végezni rendelt tevékenységét szervezheti ki (pl. könyvelési, archiválási feladatok). Fontos azonban kiemelni, hogy csak akkor beszélhetünk kiszervezésről, ha e tevékenység végzése során adatkezelés, adatfeldolgozás vagy adattárolás valósul meg. Ezen felül a tevékenység folyamatos vagy rendszeres végzésére kell szólnia a megbízásnak. E fogalmi elemek közül mindegyiknek fenn kell állnia ahhoz, hogy kiszervezésről beszéljünk.
Az MNB kiemeli, hogy a Hpt. nem tartalmaz adatkezeléssel kapcsolatos fogalmakat, így ezek értelmezésénél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben szereplő fogalmak tekinthetők irányadónak. Ha a tevékenység során egyedi ügyféladatok nem jutnak a tevékenységet végző birtokába, akkor kiszervezésről nem beszélhetünk.
A pénzügyi vállalkozások kiszervezési tevékenysége
A Hpt. különbséget tesz a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások között a kiszervezést illetően. Így a hitelintézet a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követő öt munkanapon belül köteles bejelenteni az MNB felé a kiszervezés tényét. Ezzel szemben a pénzügyi vállalkozás az MNB-hez történő bejelentés nélkül szervezheti ki ügyviteli tevékenységét, feltéve, hogy a kiszervezni kívánt ügyviteli tevékenység banktitkot nem érint.
Az MNB a konkrét ügy kapcsán megvizsgálta, hogy a Panasztörvény szerint a bejelentővédelmi ügyvéd milyen adatok birtokába juthat a szóban forgó tevékenység végzése keretében.
A Panasztörvény szerint a belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni, ami akár banktitokkörbe tartozó adatok is lehetnek. Emiatt fennáll az esélye annak, hogy banktitoknak minősülő adatok birtokába kerül a bejelentővédelmi ügyvéd a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetése során.
Az MNB álláspontja szerint így egy pénzügyi vállalkozásnak a hitelintézetekre irányadó kiszervezési szabályozást kell követnie és a kiszervezésről szóló szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül az MNB felé be kell jelentenie a kiszervezés tényét és időtartamát, valamint a kiszervezett tevékenységet végző nevét, székhelyét vagy lakóhelyét (lakcímét). Ezzel egyidejűleg az üzletszabályzatában is fel kell tüntetnie a kiszervezett tevékenységi kört és a kiszervezett tevékenységet végzőt.
(Adobe stock photos)
Dr. Égertz Andrea ügyvéd 