Frissítve 2021. november 7-én
Sok vállalatnál már bevezetésre került az ún. home office szabályzat, mely a munkavállalók otthonról történő munkavégzésének feltételeit szabályozza. Fontos azonban tudni, hogy a távmunkavégzés nem azonos az otthoni munkavégzéssel.
A munkáltató által elrendelt átmeneti jellegű, vagy huzamos ideig elrendelt otthoni munkavégzés a Munka Törvénykönyve (“Mt.”) szerinti távmunkavégzésnek minősül. A távmunka jellemzője, hogy a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen és rendszeresen történik, számítástechnikai eszköz útján, amelynek eredményét a munkavállaló elektronikusan továbbítja. Az Mt. szerint távmunkát a munkáltató kizárólag munkaszerződés módosítással rendelhet el.
A távmunkával szemben az otthoni munkavégzés kizárólag eseti jellegű, nem rendszeresen otthonról végzett munka. Az ilyen jellegű munkavégzés a munkáltató belső szabályzatával, illetve egyoldalú munkáltatói utasítással is elrendelhető.
A koronavírus világjárvánnyal összefüggésben a munkáltató által elrendelt huzamosabb ideig történő otthoni munkavégzés, vagyis home office a magyar munkajogi szabályok szerint távmunkának minősül.
A veszélyhelyzet során a távmunkával kapcsolatos szabályok alkalmazásáról a 487/2020. (XI. 11.) számú kormányrendelet rendelkezik, mely jogszabály ez év végéig (2021. december 31.) van hatályban.
A jogszabály meghatározza, hogy a veszélyhelyzet alatt milyen eltérésekkel kell alkalmazni a munkavédelemről szóló törvény előírásait.
Munkavédelemről szóló rendelkezések a veszélyhelyzet alatt
A munkáltató ás a munkavállaló megállapodhatnak, hogy a munkavállaló a távmunkát saját munkaeszközzel végzi. Az ilyen munkaeszköz esetén a munkáltató kockázatértékelés elvégzése során győződik meg a munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotáról. A munkaeszköz egészséget nem veszélyeztető és biztonságos állapotának fenntartásáról viszont a munkavállaló gondoskodik.
A munkáltató a munkavállalót tájékoztatja a munkavédelemről szóló törvényben meghatározott munkahelyi, munkavédelmi tanácskozási és érdekképviseleti lehetőségekről és gyakorlatról, továbbá az ezzel összefüggő feladatot ellátó felelős személyekről, elérhetőségük adatairól.
Az információtechnológiai vagy számítástechnikai eszközzel, rendszerrel (a továbbiakban együtt: számítástechnikai eszköz) végzett távmunka esetén a munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól.
A munkavállaló pedig úgy köteles a munkavégzés helyét megválasztani, hogy ezek a szabályok teljesüljenek. A munkáltató, amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg, a munkavédelmi szabályok megtartását számítástechnikai eszköz alkalmazásával távolról ellenőrizheti.
Amennyiben a munkavállaló a távmunkát nem számítástechnikai eszközzel végzi, akkor a feleknek írásban kell megállapodniuk a munkavégzés helyéről (a továbbiakban: távmunkavégzési hely).
Tehát nem számítástechnikai eszközzel végzett távmunka esetén nem a munkavállaló választja meg a távmunkavégzés helyét, hanem a munkavégzés helyében a felkenek írásban kell megállapodniuk. Fontos kitétel továbbá, hogy ebben az esetben a távmunkavégzés csak a munkáltató által munkavédelmi szempontból előzetesen megfelelőnek minősített távmunkavégzési helyen folytatható.
Mind a számítástechnikai mind az egyéb eszközzel végzett távmunka esetén előírás, hogy a távmunkavégzési helyen a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása nélkül nem változtathatja meg a munkakörülményeket. A munkáltató vagy megbízottja rendszeresen köteles meggyőződni arról, hogy a távmunkavégzési helyen a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket.
A munkáltató vagy megbízottja – pl. üzemorvos, munkavédelmi felügyelő, foglalkozás-egészségügyi szolgáltató – a kockázatértékelés elvégzése, balesetvizsgálat lefolytatása, valamint a munkakörülmények ellenőrzése céljából beléphet a távmunkavégzési helyként szolgáló ingatlan területére de csak a munkavállaló beleegyezésével.
Amennyiben a munkavédelmi hatóság ellenőrzést tartana, akkor a hatósági ellenőrzés a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet nem jelenthet. A munkavédelmi hatóság a munkáltatót és a munkavállalót az ellenőrzés megkezdése előtt legalább 3 munkanappal tájékoztatja. A munkáltató az ilyen céllal a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlan területére történő belépéshez szükséges hozzájárulást a munkavállalótól legkésőbb az ellenőrzés megkezdéséig beszerzi.
Lényeges rendelkezés, hogy a munkaviszonyban álló felek a fenti munkavédelmi rendelkezésektől közös megegyezéssel eltérhetnek.
Távmunkáról csak munkaszerződésben lehet megállapodni
A hivatkozott kormányrendelet 2021. július 3-i módosítást megelőzően hatályos szövege nem követelte meg, hogy a távmunkáról a felek munkaszerződésben állapodjanak meg. 2021. július 3-át követően azonban a rendelet visszahozta a munkaszerződésbe foglalást, így a hatályos szabályok szerint munkaszerződésben kell megállapodni a munkavállaló távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásában.
Amennyiben a munkaszerződésben a felek eltérően nem állapodnak meg, a távmunkavégzésre az alábbi szabályok irányadóak:
a) munkáltató utasítási joga kizárólag a munkavállaló által ellátandó feladatok meghatározására terjed ki,
b) a munkáltató a munkavállaló munkáját távolról számítástechnikai eszköz alkalmazásával ellenőrzi,
c) a munkáltató telephelyén a munkavállaló a tárgyévben legfeljebb a munkanapok egyharmada esetén köteles munkát végezni és
d) a munkáltató köteles biztosítani, hogy a munkavállaló a területére beléphessen és más munkavállalóval kapcsolatot tartson.
Ha a munkáltató nem távolról ellenőrzi a munkát, hanem ott, ahol a munkavállaló a távmunkáját végzi, akkor az ellenőrzés nem jelenthet a munkavállaló, valamint a távmunkavégzés helyeként szolgáló ingatlant használó más személy számára aránytalan terhet. Ezen túl a munkáltató a távmunkát végző munkavállalónak minden olyan tájékoztatást köteles megadni, amelyet más munkavállalónak biztosít.
A munkavállaló a veszélyhelyzet ideje alatt (a 2021. év esetében a 2021. február 1-jétől, az ezt követő évek esetében az adóév első napján) igazolás nélkül, költségként elszámolhatja a távmunkával kapcsolatos kiadásit ennek maximuma azonban az adóév első napján érvényes havi minimálbér 10 százalékának megfelelő összeg lehet. Ha a távmunkavégzés nem érinti az egész hónapot, a havi összegnek a távmunkavégzéssel érintett napokkal arányos részét kell venni. A munkavállaló a távmunkavégzéssel összefüggésben kizárólag az internethasználat díját (ideértve különösen az egyszeri, a havi, a forgalmi díjat), a munkavégzési hely bérleti díját, a fűtés, a világítás és a technológiai energia díját számolhatja el azzal, hogy ha a lakás és a munkavégzési hely műszakilag nem elkülönített, akkor e kiadásokat a távmunkavégzéssel arányosan, az adott költségre jellemző mértékegységek (munkaidő, m2, m3 stb.) alapulvételével lehet figyelembe venni.
Kép: Adobe stock photo
Dr. Égertz Andrea ügyvéd 