Ha a magántőkealap ingatlanvagyont szerez oly módon, hogy üzletrész adásvételi szerződést köt, hivatkozhat-e az illetéktörvény által biztosított illetékmentességre, miszerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása?
Címketár:Társasági jog
Mikortól él az új cégnév?
Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, hiszen az a tulajdonos családneve volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.
Alapítható-e haszonélvezeti jog üzletrészen?
A közelmúltban megjelent egy érdekes jogeset, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla azt vizsgálta, hogy üzletrészre szerződéssel alapítható-e haszonélvezeti jog és a haszonélvezetet alapító szerződés alapján a szavazati jog a szavazásban részt vevőt megilleti-e. Az alapul szolgáló ügy szerint a társaságnak három magánszemély tagja volt, az egyik közülük egyben a társaság ügyvezetője is. A taggyűlés alkalmával napirendreBővebben: “Alapítható-e haszonélvezeti jog üzletrészen?”
Az üzletrész öröklése
„99. Ha az egyéni czég tulajdonosa meghalt, ezért nem szűnik meg a czég és az özvegy, aki az üzletet vezeti, a czég aláirásával vállalhat váltói kötelezettséget. (C. 1442/94. sz.)” Idézet Grecsák Károly (szerk.) Új döntvénytár. A Magyar Kir. Curia, Kir. Itélőtáblák, nemkülönben más legfelsőbb foku ítélőhatóságok elvi jelentőségű határozataiból (III. kötet. (Budapest, 1911) p.26. (LibraryBővebben: “Az üzletrész öröklése”
Dr. Égertz Andrea ügyvéd 