Bár a vagyonmegosztás nem klasszikus adásvétel, a Kúria töretlen gyakorlata szerint mégis létezik egy olyan jogi lehetőség, amellyel a korábbi ingatlanhányad forgalmi értéke beszámítható az új vásárlásba – így az új otthon megszerzése akár teljesen illetékmentes is lehet. Kattintson, és tudja meg cikkünkből, milyen feltételekkel érvényesíthető ez a kedvezmény!
Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.
A földforgalmi ügyek bonyolultságát és az ebből eredő jogértelmezési bizonytalanságot jól mutatja, hogy egy 2025-ös ügyben a mezőgazdasági igazgatási szerv és az elsőfokú bíróság két, egymással teljesen ellentétes határozatot hozott. Az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy egy mezőgazdasági földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog fennáll-e.
Vajon a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazhat-e olyan kikötést, hogy a tulajdonostárs köteles a harmadik személytől érkező ajánlatot a többi tulajdonostárssal közölni, ha el kívánja adni a külön tulajdonát? Az elővásárlási jog jogi háttere Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) tartalmazza. Az […]
Illetéket senki nem szeret fizetni. De mit jelent az alanyi és a tárgyi illetékmentesség? Ahogy az elnevezés is mutatja, az alanyi illetékmentesség esetén a jogügyletben szereplő alany, szerződő fél minősége az, amit a törvény mentesít az illetékfizetés alól. Ilyennek minősül például a helyi önkormányzat, vagy egy alapítvány is. Míg azonban az önkormányzat személyes illetékmentessége feltétlen, […]
Ha a magántőkealap ingatlanvagyont szerez oly módon, hogy üzletrész adásvételi szerződést köt, hivatkozhat-e az illetéktörvény által biztosított illetékmentességre, miszerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása?
A gazdaságátadási szerződés olyan szerződésátruházás, amely során a gazdaság átvevője minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátvevő helyébe lép, a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. A jogviszonyra a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályai irányadóak. A szerződéses jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilép gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót.
(Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelen cikk 2021. október 4-én hatályos jogszabályokat tükrözi. A termőföldre vonatkozó jogszabályok rendkívül gyorsan változnak. 2023 nyarán fél éven belül is sor került úgy a termőföldtörvény módosítására, hogy új rendelkezéseket iktattak be, majd azokat ismét módosították/törölték. Ez rendkívüli mértékben megnehezíti a jogalkalmazók helyzetét. Különös figyelmmel kell lenni ezért […]
A zártkertek adásvétele esetében mindenképpen szükséges ellenőrizni a tulajdoni lapot, hogy azon szerepel-e a művelés alól kivett jelző. Ha ilyen elnevezést a tulajdoni lap nem tartalmaz, akkor a termőföldtörvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján kerülhet sor az ingatlan adásvételére.
