A földforgalmi ügyek bonyolultságát és az ebből eredő jogértelmezési bizonytalanságot jól mutatja, hogy egy 2025-ös ügyben a mezőgazdasági igazgatási szerv és az elsőfokú bíróság két, egymással teljesen ellentétes határozatot hozott. Az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy egy mezőgazdasági földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog fennáll-e.

A Kúria egy friss, 2024-es határozatában megerősítette azt az álláspontot, amit egy 2022-es korábbi cikkemben már kifejtettem. Miről is van szó? A földforgalmi törvény 2022. január 1-től hatályos 13.§ (5) bekezdése  szerint ha a tulajdonjogot e törvény (= földforgalmi törvény) alapján megszerző személy a föld megszerzésekor megtette a 13.§  (1) bekezdés szerinti nyilatkozatot, majd a […]

A gazdaságátadási szerződés olyan szerződésátruházás, amely során a gazdaság átvevője minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátvevő helyébe lép, a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. A jogviszonyra a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályai irányadóak. A szerződéses jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilép gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót.

A zártkertek adásvétele esetében mindenképpen szükséges ellenőrizni a tulajdoni lapot, hogy azon szerepel-e a művelés alól kivett jelző. Ha ilyen elnevezést a tulajdoni lap nem tartalmaz, akkor a termőföldtörvény és a kapcsolódó jogszabályok alapján kerülhet sor az ingatlan adásvételére.