A Kúria a munkavállalót 300.000 euro összeg megfizetésére kötelezte. A Kúria döntése alapján bemutatjuk, hogy a vezető állású munkavállaló által elhallgatott, jogosulatlan adattovábbítás hogyan valósít meg szándékos megtévesztést és miért nem terheli ellenőrzési kötelezettség a jóhiszemű munkáltatót a közös megegyezés aláírása előtt, vallamint miként alkalmazható vezető állású munkavállalót terhelő jogkövetkezmény a munkaszerződés, valamint a belső compliance szabályzatok megsértése esetén.

Mikor jogszerű az akciós és a narancssárga polccímke? A Kúria BH2026. 124. számú döntése tisztázza az akció, az árcsökkentés és a visszaváltási díj feltüntetésének szigorú fogyasztóvédelmi szabályait. Olvassa el összefoglalónkat a milliós bírságok elkerülése érdekében!

Ha egy többszemélyes cégből kiválik az egyik tulajdonos, a közös ingatlanok sorsa gyakran bírósági ügyig fajul. A Kúria friss döntése (BH2026. 123.) egyértelművé tette: kiválás esetén az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzéséhez nem elég a tulajdonosi hozzájárulás. Ha a szétválási szerződésből hiányoznak a pontos helyrajzi számok, mert az csak generálisan utal a tárgyi eszközökre, a földhivatal jogszerűen nem dönthet a tulajdonos-változásról. Cikkünkből megtudhatja, hogyan kerülheti el ezt a kritikus hibát.

Vannak élethelyzetek, amikor egy szeretett hozzátartozó mentális vagy egészségi állapota miatt kétségessé válik, képes-e saját ügyeiben felelősen dönteni. Ezek a helyzetek minden család számára nehezek, hiszen egyszerre merül fel az aggodalom, a segítségnyújtás szándéka és a jogi bizonytalanság: hogyan lehet valakit megvédeni úgy, hogy közben ne sérüljön az önrendelkezése és emberi méltósága. A gondnokság alá helyezés jogintézménye éppen e két cél között keres egyensúlyt: a védelem és a szabadság között.
Miközben a törvény célja a kiszolgáltatott személyek védelme, a bíróságok feladata az, hogy minden esetben az egyén élethelyzetéhez igazodó, arányos döntést hozzanak. De vajon mit vizsgál a bíróság? Mit jelent a „belátási képesség”? Mikor indokolt a gondnokság alá helyezés – és mikor lehet elkerülni? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad közérthető, gyakorlati választ, a Kúria 2023-as joggyakorlat-elemzésének legfontosabb tanulságai alapján.

Kúriai döntés az elévülésről: szerződéssel nem lehet bővíteni az elévülést megszakító okokat. Ismerje meg, mit mond a Ptk. és mit jelent ez a villamosenergia-szolgáltatási, közüzemi vagy fogyasztói szerződések esetén.