A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.

A haszonélvezeti jog erős jogosultságot biztosít a haszonélvezőnek, miközben jelentősen korlátozza a tulajdonos mozgásterét. Éppen ezért minden ilyen jogviszony esetében kiemelten fontos az előzetes jogi tervezés és a pontos megállapodás. Mindenképpen javasolt írásban, részletesen szabályozni a felek jogait és kötelezettségeit és külön kitérni a költségekre és a megszüntetés lehetőségeire.      

2026. március 1-től módosulnak a jótállási szabályok és a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k. Miért előnyös a személyre szabott jogi audit a webáruházak számára a webes kódokkal szemben és hogyan segít a jogi megfelelésben, a hibás teljesítés kezelésében, valamint a KKV ügyfelek kiszolgálásában?

Lehet-e egy kiskorú gyermek egy cég egyedüli tulajdonosa, és valóban jó ötlet-e erre építeni egy vállalkozást? A válasz jogilag meglepően összetett, és egy konkrét bírósági ügy is jól mutatja, milyen kockázatokat rejt ez a konstrukció a gyakorlatban. A cikk bemutatja mire érdemes figyelni, mielőtt bárki ebbe az irányba indul.

Az ingatlanlízinghez kapcsolódó lízingbevevői jog a közelmúltban történt jogszabály-módosítások nyomán új szerepet kapott az ingatlan-nyilvántartásban, az illetékjogban és a helyi adózásban is. A cikk bemutatja a bejegyzés jogszabályi hátterét, valamint azt a szabályozási kettősséget, amely a kötelezőnek tűnő polgári jogi előírások és a szankciómentes nyilvántartási rendszer között fennáll. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének szükségessége megkérdőjelezhető, és annak alkalmazása elsősorban üzleti és kockázatkezelési mérlegelés tárgya.

Kúriai döntés az elévülésről: szerződéssel nem lehet bővíteni az elévülést megszakító okokat. Ismerje meg, mit mond a Ptk. és mit jelent ez a villamosenergia-szolgáltatási, közüzemi vagy fogyasztói szerződések esetén.

A színlelt szerződés olyan jogi megállapodás, amikor a felek valódi szándéka eltér a szerződésben hivatalosan rögzítetttől. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor beszélhetünk színlelt szerződésről, milyen jogi következményekkel jár, és hogyan kezelik ezeket a bíróságok. Különösen az elővásárlási jog megkerülése és az illetékfizetés elkerülése kapcsán gyakoriak az ilyen ügyek.

A gépjármű-flottakezeléssel és operatív lízinggel foglalkozó vállalkozások egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy ügyfeleik a futamidő lejártával nem csupán visszaadni kívánják a bérelt járművet, hanem élni szeretnének valamilyen vételi lehetőséggel – akár saját maguk, akár egy általuk kijelölt harmadik fél javára. Bár ez a gyakorlat első ránézésre rugalmas és ügyfélbarát megoldásnak tűnhet, jogi szempontból már jóval összetettebb kérdésről van szó.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben kiadott szakmai állásfoglalásában részletesen értékelte az ilyen típusú konstrukciókat. Kiemelten vizsgálta, hogy ezek a megoldások nem minősülnek-e valójában pénzügyi lízingnek, amely engedélyköteles tevékenységnek számít.

Az öröklési és életjáradéki szerződések érvényességének megítélése során a bíróságok nem kizárólag a szolgáltatás mértékét, hanem annak célját, arányosságát és a szerződés rendeltetésével való összhangját vizsgálják. A jóerkölcsbe ütközés, a rendeltetésszerű joggyakorlás hiánya és az aránytalanság együttes fennállása a szerződés érvénytelenségéhez vezethet. A bírósági gyakorlat a jogügylet valódi gazdasági és társadalmi célját helyezi előtérbe.

Az európai fizetési meghagyásos eljárás (EPO) egy egyszerű, gyors és költséghatékony jogi eszköz, amelyet határon átnyúló polgári és kereskedelmi ügyekben alkalmaznak lejárt pénzkövetelések érvényesítésére az EU tagállamaiban. Az eljárás alapját az 1896/2006/EK rendelet (Eufmhr.) képezi, amely lehetőséget biztosít arra, hogy a pénzkövetelések gyorsabban és egyszerűbben érvényesíthetők legyenek a hagyományos peres eljárásokhoz képest.