Bár az ingatlanra kötött adásvételi előszerződés nem igényel kötelező ügyvédi közreműködést és kiskorú eladó esetén sem kell az előszerződéshez gyámhatósági jóváhagyás, mégis a megszövegezés kellő körültekintést igényel. Egy rosszul szabályozott foglaló, vagy bánatpénz kikötés, könnyen milliós kárt okozhat. Bírósági jogeseteken keresztül mutatjuk be, miért igényel az előszerződés is fokozott körültekintést.

A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.

A haszonélvezeti jog erős jogosultságot biztosít a haszonélvezőnek, miközben jelentősen korlátozza a tulajdonos mozgásterét. Éppen ezért minden ilyen jogviszony esetében kiemelten fontos az előzetes jogi tervezés és a pontos megállapodás. Mindenképpen javasolt írásban, részletesen szabályozni a felek jogait és kötelezettségeit és külön kitérni a költségekre és a megszüntetés lehetőségeire.      

2026. március 1-től módosulnak a jótállási szabályok és a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k. Miért előnyös a személyre szabott jogi audit a webáruházak számára a webes kódokkal szemben és hogyan segít a jogi megfelelésben, a hibás teljesítés kezelésében, valamint a KKV ügyfelek kiszolgálásában?

Lehet-e egy kiskorú gyermek egy cég egyedüli tulajdonosa, és valóban jó ötlet-e erre építeni egy vállalkozást? A válasz jogilag meglepően összetett, és egy konkrét bírósági ügy is jól mutatja, milyen kockázatokat rejt ez a konstrukció a gyakorlatban. A cikk bemutatja mire érdemes figyelni, mielőtt bárki ebbe az irányba indul.

Az ingatlanlízinghez kapcsolódó lízingbevevői jog a közelmúltban történt jogszabály-módosítások nyomán új szerepet kapott az ingatlan-nyilvántartásban, az illetékjogban és a helyi adózásban is. A cikk bemutatja a bejegyzés jogszabályi hátterét, valamint azt a szabályozási kettősséget, amely a kötelezőnek tűnő polgári jogi előírások és a szankciómentes nyilvántartási rendszer között fennáll. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének szükségessége megkérdőjelezhető, és annak alkalmazása elsősorban üzleti és kockázatkezelési mérlegelés tárgya.

Kúriai döntés az elévülésről: szerződéssel nem lehet bővíteni az elévülést megszakító okokat. Ismerje meg, mit mond a Ptk. és mit jelent ez a villamosenergia-szolgáltatási, közüzemi vagy fogyasztói szerződések esetén.

A színlelt szerződés olyan jogi megállapodás, amikor a felek valódi szándéka eltér a szerződésben hivatalosan rögzítetttől. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor beszélhetünk színlelt szerződésről, milyen jogi következményekkel jár, és hogyan kezelik ezeket a bíróságok. Különösen az elővásárlási jog megkerülése és az illetékfizetés elkerülése kapcsán gyakoriak az ilyen ügyek.

A gépjármű-flottakezeléssel és operatív lízinggel foglalkozó vállalkozások egyre gyakrabban szembesülnek azzal, hogy ügyfeleik a futamidő lejártával nem csupán visszaadni kívánják a bérelt járművet, hanem élni szeretnének valamilyen vételi lehetőséggel – akár saját maguk, akár egy általuk kijelölt harmadik fél javára. Bár ez a gyakorlat első ránézésre rugalmas és ügyfélbarát megoldásnak tűnhet, jogi szempontból már jóval összetettebb kérdésről van szó.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) nemrégiben kiadott szakmai állásfoglalásában részletesen értékelte az ilyen típusú konstrukciókat. Kiemelten vizsgálta, hogy ezek a megoldások nem minősülnek-e valójában pénzügyi lízingnek, amely engedélyköteles tevékenységnek számít.

Az öröklési és életjáradéki szerződések érvényességének megítélése során a bíróságok nem kizárólag a szolgáltatás mértékét, hanem annak célját, arányosságát és a szerződés rendeltetésével való összhangját vizsgálják. A jóerkölcsbe ütközés, a rendeltetésszerű joggyakorlás hiánya és az aránytalanság együttes fennállása a szerződés érvénytelenségéhez vezethet. A bírósági gyakorlat a jogügylet valódi gazdasági és társadalmi célját helyezi előtérbe.