Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.

A cikk egy 2026-os kúriai döntés kapcsán azt vizsgálja, mikor minősül a számlakibocsátás elmulasztottnak, és miért nem hivatkozhat a vállalkozás pusztán „késedelmes számlakibocsátásra”, ha a számlát nem a törvényben előírt időpontban állítja ki. A döntés különösen fontos az előre fizetéses konstrukcióban működő vállalkozások és online platformok számára, mert egyértelművé teszi: ha az ellenérték a teljesítésig beérkezik, a számlát legkésőbb a teljesítéskor ki kell bocsátani – az utólagos számlázás nem mentesít a mulasztási bírság alól.

A színlelt szerződés olyan jogi megállapodás, amikor a felek valódi szándéka eltér a szerződésben hivatalosan rögzítetttől. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor beszélhetünk színlelt szerződésről, milyen jogi következményekkel jár, és hogyan kezelik ezeket a bíróságok. Különösen az elővásárlási jog megkerülése és az illetékfizetés elkerülése kapcsán gyakoriak az ilyen ügyek.