ingatlan

Lehet-e tulajdont szerezni az operatív lízing végén?

A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.

Tovább

Építési telek egy ottmaradt falcsonkkal: a NAV szerint nem jogosult a vevő az illetékmentességre

Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.

Tovább

Földforgalom: mikor nem áll fenn elővásárlási jog?

A földforgalmi ügyek bonyolultságát és az ebből eredő jogértelmezési bizonytalanságot jól mutatja, hogy egy 2025-ös ügyben a mezőgazdasági igazgatási szerv és az elsőfokú bíróság két, egymással teljesen ellentétes határozatot hozott. Az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy egy mezőgazdasági földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog fennáll-e.

Tovább

Kiköthető-e elővásárlási jog a társasház szervezeti és működési szabályzatában?

Vajon a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazhat-e olyan kikötést, hogy a tulajdonostárs köteles a harmadik személytől érkező ajánlatot a többi tulajdonostárssal közölni, ha el kívánja adni a külön tulajdonát? Az elővásárlási jog jogi háttere Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) tartalmazza.  Az […]

Tovább

Igazságügyi szakértő kirendelése a közjegyzői eljárásban

Az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló közjegyzői eljárás arra irányul, hogy a peres eljárást megelőzően olyan bizonyíték beszerzését tegye lehetővé, amely egy esetleges perben egyenértékű a bíróság által közvetlenül felvett bizonyítékkal. Azonban a közjegyző előtti eljárás egyoldalú, annak során nem érvényesül a kétoldalú meghallgatás elve, az ellenérdekű fél nem vesz részt az eljárásban, a szakértői véleményt pedig meg sem kapja.

Tovább
© Copyright dr. Égertz Andrea
A weboldalt készítette: Pixelhuszár
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram