A felperes szoftver-nagykereskedelemmel foglalkozó társaság úgy döntött, hogy megválik a munkaviszonyban foglalkoztatott ügyvezetőjétől (alperes), akinek havi távolléti díja 25 000 euró volt. A felek a munkaviszonyt végül közös megegyezéssel szüntették meg, amelyben a cég vállalta, hogy összesen 110 000 euró juttatást (4 havi alapbért és megállapodási díjat) fizet ki a vezetőnek, valamint felmenti őt a versenytilalmi kötelezettség alól. A megállapodásban a felek kifejezetten rögzítették, hogy az alperes a munkaviszony megszűnésének napján átadja az összes munkával kapcsolatos iratot, adatot és jelszót, továbbá az üzleti titkokat időbeli korlátozás nélkül megőrzi. De vasárnap....

Két nappal később, ami éppen vasárnapra esett, a cég IT-biztonsági osztálya kiszúrta, hogy a menedzser az aláírás előtti vasárnap titokban 316 darab, szigorúan bizalmas e-mailt (üzleti terveket, költségvetést, ügyféllistákat) továbbított a privát e-mail címére, és azokat pendrive-okra is lementette.

A munkáltató a közös megegyezést szándékos megtévesztésre hivatkozva bíróság előtt megtámadta, és a Munka Törvénykönyve alapján 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeg, azaz 300.000 euró megfizetését követelte a munkavállalótól.

A munkavállaló jogi védekezése

A munkavállaló a per során az alábbi jogi érvekre alapította ellenkérelmét:

1. A tilalom hiánya: Álláspontja szerint a belső szabályzatok nem tartalmaztak kifejezett, egyértelmű tiltást a hivatali levelek saját e-mail címre történő továbbítására vonatkozóan.
2. Méltányolható magánérdek és közérdekű bejelentés: Azzal érvelt, hogy a mentést „pánikhelyzetben”, saját jogos érdekeinek védelmében, illetve esetleges belső visszaélések feltárása (közérdekű bejelentés előkészítése) érdekében hajtotta végre.
3. Munkáltatói mulasztás (kellő gondosság hiánya): Hivatkozott arra, hogy a munkáltató informatikai úton bármikor ellenőrizhette volna a levelezést az aláírás előtt. Mivel ezt nem tette meg, és nem is kérdezett rá az esetleges titoksértésre, a tévedését maga is felismerhette volna.
4. Nyelvi és eljárási hátrányok: Külföldi származására hivatkozva állította, hogy a magyar nyelvű szabályzatok tartalmát nem ismerhette teljeskörűen.

A Kúria döntése és elvi jelentőségű megállapításai

Az eljáró bíróságok és végül a Kúria is megalapozottnak találták a munkáltató keresetét, és kötelezték a volt ügyvezetőt a 300.000 euró és kamatai megfizetésére. A határozat legfontosabb elvi tételei a következők:

1. A szándékos hallgatás mint megtévesztő magatartás (Mt. 28. §)

A Kúria megerősítette, hogy az alperes szándékosan ejtette tévedésbe a munkáltatót, amikor a közös megegyezés aláírásakor vállalta a titoktartást és az adatok hiánytalan visszaszolgáltatását, miközben tudott arról, hogy az üzleti titkokat jogosulatlanul saját e-mail fiókjába mentette le. A megtévesztés lényeges körülményre vonatkozott, hiszen bizonyított volt, hogy a munkáltató a titoksértés ismeretében a közös megegyezést nem kötötte volna meg, hanem azonnali hatályú felmondással élt volna.

2. Nem terheli ellenőrzési kötelezettség a jóhiszemű munkáltatót

A döntés kiemelkedő gyakorlati jelentősége, hogy a Kúria kimondta: nem várható el a munkáltatótól, hogy a megállapodás aláírása előtt ellenőrizze, vajon a munkavállaló követett-e el jogellenes magatartást. A tárgyalások során a feleket kölcsönös együttműködési és tájékoztatási kötelezettség terheli. Nem minősül a munkáltató saját érdekkörében felmerült mulasztásának az, ha bízott a vezető állású munkavállaló szavahihetőségében és jóhiszeműségében.

3. A belső szabályzatok anyagi jogi ereje

A bíróságok elvetették a munkavállaló azon érvelését, hogy a saját e-mailre küldés nem volt tiltva. A munkaszerződés és a munkáltató Adatvédelmi Tájékoztatója ugyanis egyértelműen rögzítette, hogy az alkalmazottak nem jogosultak munkával kapcsolatos dokumentumokat saját eszközeikre menteni. A Kúria rögzítette, hogy a megfelelően strukturált és hatályos belső szabályzatok kötelező erejűek a munkavállalóra nézve, és azok megsértése megalapozza a jogsértés megállapítását.

4. A jogellenes munkaviszony megszüntetés szankciója

A Kúria rámutatott arra is, hogy mivel a megtévesztés következtében a közös megegyezés érvénytelen, a jogviszony megszűnését úgy kell tekinteni, mintha azt a munkavállaló szüntette volna meg jogellenesen. Vezető állású munkavállaló esetében a törvény erejénél fogva alkalmazható az Mt. 209. § (6) bekezdése, amely maximum 12 havi távolléti díj megfizetését írja elő. A bíróság rögzítette, hogy ez a tétel törvényi jogkövetkezmény, és nem kártérítés, így  a munkavállaló érvelése, miszerint ezzel az összeggel a munkáltató jogalap nélkül gazdagodna téves (Kúria Mfv.II.10.117/2023/8).

Mi a legfőbb tanulság?

A Kúria döntésében kifejezetten hivatkozott a munkaszerződés rendelkezésire és az Adatvédelmi Tájékoztató azon pontjára, amely kategorikusan megtiltotta a céges adatok magáneszközre vagy saját e-mail fiókba történő mentését.

Ha a munkáltató nem rendelkezett volna ilyen részletességű belső szabályzattal és szerződéses háttérrel, nehezebb lett volna a bizonyítás és a 110 000 eurós megállapodási összeg visszakövetelése. Ez a döntés egyértelmű üzenet a hazai vállalatok számára: a precíz munkaszerződések és a strukturált belső szabályzatok nem puszta adminisztratív kötelezettségek, hanem kritikus helyzetben a társaság vagyonát és üzleti titkait védő, elengedhetetlen jogi eszközök.         

A jogeset rávilágít arra, hogy a munkáltató pozícióját krízishelyzetben két pillér határozza meg:

1. Compliance: Olyan egyértelmű és kikezdhetetlen belső adatvédelmi szabályzatok és munkaszerződések megléte, amelyek explicit módon tiltják az adatok engedély nélküli, magáncélú másolását, továbbítását és tárolását.
2. Jogi támogatás a munkaviszony megszüntetés során: A közös megegyezések és titoktartási megállapodások precíz megszövegezése.

Megfelelő jogi háttérrel a preventív védelem és a hatékony jogérvényesítés is biztosított.

Vegye fel velem a kapcsolatot, és foglaljon egy ingyenes, 20 perces online konzultációt, ahol átvilágítjuk cége kulcsfontosságú munkaszerződéseit és adatbiztonsági szabályzatait!

👉 [ONLINE KONZULTÁCIÓ IDŐPONTFOGLALÁS]

munkajog, #compliance, #uzletititok, #adatvedelem, #munkaszerzodes, #kuria, #kozosmegegyezes, #adatbiztonsag