A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.

Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.

Ha egy többszemélyes cégből kiválik az egyik tulajdonos, a közös ingatlanok sorsa gyakran bírósági ügyig fajul. A Kúria friss döntése (BH2026. 123.) egyértelművé tette: kiválás esetén az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzéséhez nem elég a tulajdonosi hozzájárulás. Ha a szétválási szerződésből hiányoznak a pontos helyrajzi számok, mert az csak generálisan utal a tárgyi eszközökre, a földhivatal jogszerűen nem dönthet a tulajdonos-változásról. Cikkünkből megtudhatja, hogyan kerülheti el ezt a kritikus hibát.

A haszonélvezeti jog erős jogosultságot biztosít a haszonélvezőnek, miközben jelentősen korlátozza a tulajdonos mozgásterét. Éppen ezért minden ilyen jogviszony esetében kiemelten fontos az előzetes jogi tervezés és a pontos megállapodás. Mindenképpen javasolt írásban, részletesen szabályozni a felek jogait és kötelezettségeit és külön kitérni a költségekre és a megszüntetés lehetőségeire.      

Lehet-e egy kiskorú gyermek egy cég egyedüli tulajdonosa, és valóban jó ötlet-e erre építeni egy vállalkozást? A válasz jogilag meglepően összetett, és egy konkrét bírósági ügy is jól mutatja, milyen kockázatokat rejt ez a konstrukció a gyakorlatban. A cikk bemutatja mire érdemes figyelni, mielőtt bárki ebbe az irányba indul.

Az ingatlanlízinghez kapcsolódó lízingbevevői jog a közelmúltban történt jogszabály-módosítások nyomán új szerepet kapott az ingatlan-nyilvántartásban, az illetékjogban és a helyi adózásban is. A cikk bemutatja a bejegyzés jogszabályi hátterét, valamint azt a szabályozási kettősséget, amely a kötelezőnek tűnő polgári jogi előírások és a szankciómentes nyilvántartási rendszer között fennáll. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének szükségessége megkérdőjelezhető, és annak alkalmazása elsősorban üzleti és kockázatkezelési mérlegelés tárgya.

2025 őszétől elérhető az Otthon Start Program az első otthon megvásárlására. A kedvezményes hitel azonban csak akkor válik valósággá, ha minden részlet – pénzügyi és jogi szempontból is – hibátlanul elő van készítve. Ügyvédként nap mint nap tapasztalom, hogy egy időben bevont, hozzáértő jogi képviselő nemcsak biztonságot, de jelentős előnyt is jelent a támogatás igénylésénél. Ebben a cikkben összefoglalom, mire érdemes figyelni jogi oldalról, és mikor érdemes ügyvédhez fordulni – még az adásvétel előtt.

A földforgalmi ügyek bonyolultságát és az ebből eredő jogértelmezési bizonytalanságot jól mutatja, hogy egy 2025-ös ügyben a mezőgazdasági igazgatási szerv és az elsőfokú bíróság két, egymással teljesen ellentétes határozatot hozott. Az ügyben azt kellett vizsgálni, hogy egy mezőgazdasági földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog fennáll-e.

Vajon a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazhat-e olyan kikötést, hogy a tulajdonostárs köteles a harmadik személytől érkező ajánlatot a többi tulajdonostárssal közölni, ha el kívánja adni a külön tulajdonát? Az elővásárlási jog jogi háttere Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) tartalmazza.  Az […]

Az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló közjegyzői eljárás arra irányul, hogy a peres eljárást megelőzően olyan bizonyíték beszerzését tegye lehetővé, amely egy esetleges perben egyenértékű a bíróság által közvetlenül felvett bizonyítékkal. Azonban a közjegyző előtti eljárás egyoldalú, annak során nem érvényesül a kétoldalú meghallgatás elve, az ellenérdekű fél nem vesz részt az eljárásban, a szakértői véleményt pedig meg sem kapja.