Időről időre felmerül a kérdés, hogy lehet-e gazdasági társaságot alapítani kiskorú gyermek részvételével, jellemzően azzal a konstrukcióval, hogy a gyermek lenne a társaság egyedüli tagja, míg az ügyvezetői feladatokat a szülő látná el. A motivációk érthetők: vagyonmegőrzés, családi vállalkozás „előrehozott” átadása, öröklési vagy adózási tervezés. A válasz röviden az, hogy ezt nem tiltja a jogszabály. A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy ezt a megoldást a legtöbb esetben nem javasoljuk.

Miért lehet problémás

A konstrukció egyszerűnek tűnik. A kiskorú lehet társaság tagja, azzal, hogy helyette a törvényes képviselője jár el. A problémák ott kezdődnek, hogy a kiskorú vagyona – így a társaságban fennálló üzletrésze is – fokozott védelem alatt áll, ezért a társaság működésével összefüggő számos döntéshez nemcsak a szülő, hanem a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges lehet. Ez önmagában is jelentős adminisztratív terhet jelent, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy egy aktív gazdasági tevékenységet folytató társaság működése így könnyen ellehetetlenülhet.

Egy korábbi jogeset tanulságai

Ezt a problémát szemléletesen mutatja be egy korábbi, még a Legfelsőbb Bíróság által elbírált ügy (BH.2000.22.). Az ügy lényege a következő volt.  A szülők külön éltek, de a közös, 13 éves gyermekük felett továbbra is együttesen gyakorolták a szülői felügyeleti jogot. Az apa egy korábban egyszemélyes kft.-t működtetett, majd úgy döntött, hogy a gyermekét is bevonja a társaságba tulajdonosként. A gyermek jelentős értékű vagyont – konkrétan ingatlanokat – vitt be a társaságba apportként, és ezzel tulajdonrészt szerzett a cégben. A társasági szerződést azonban csak az apa írta alá a gyermek nevében, az anya nem, és gyámhatósági jóváhagyást sem kértek.

A társaságot ennek ellenére bejegyezték, az ingatlanok a cég tulajdonába kerültek, és a vállalkozás működött tovább. Később azonban, a házasság felbontásával összefüggésben az anya bírósághoz fordult, és kérte annak megállapítását, hogy a társasági szerződés érvénytelen, mivel a kiskorú gyermek jognyilatkozata nem felelt meg a törvényi követelményeknek. Arra hivatkozott, hogy a gyermek nevében mindkét szülőnek alá kellett volna írnia a szerződést, és a gyámhatóság jóváhagyása is elengedhetetlen lett volna, különösen azért, mert jelentős értékű ingatlanvagyon került a társaságba.

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, részben arra hivatkozva, hogy a hiányosságok utólag pótolhatók lennének. A Legfelsőbb Bíróság azonban másként látta a helyzetet. Kimondta, hogy mivel a gyermek felett mindkét szülő gyakorolta a szülői felügyeleti jogot, a társasági szerződést a gyermek nevében mindkét szülőnek alá kellett volna írnia, és az ingatlan apport miatt a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ezek hiányában a gyermek jognyilatkozata semmis volt, ami magával vonta a társasági szerződés érvénytelenségét is. A bíróság végül megállapította az érvénytelenséget, és csak átmeneti jelleggel tartotta fenn a társaság működését annak érdekében, hogy a jogsértő állapotot rendezni lehessen.

Általában nem javasolt kiskorú gyermek nevére gazdasági társaságot alapítani, különösen akkor nem, ha a társaság aktív piaci tevékenységet folytat, szerződéseket köt, hitelt vesz fel, vagy jelentős vagyont kezel. A gyámhatósági engedélyezési kötelezettségek, a szülők közötti esetleges érdekellentétek és a jognyilatkozatok fokozott megtámadhatósága olyan működési bizonytalanságot teremtenek, amely egy vállalkozás számára komoly kockázatot jelent.

A hatályos szabályozás

A hatályos Polgári Törvénykönyv alapján a kiskorú törvényes képviselőjének jognyilatkozata bizonyos esetekben önmagában nem elegendő, azok érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása is szükséges. Ennek célja a gyermek vagyonának és jogainak fokozott védelme.

Társsági jogi összefüggésben gyámhatósági jóváhagyás szükséges minden olyan jognyilatkozathoz, amely a kiskorú jelentősebb vagyoni érdekeit érinti. Ilyen különösen, ha a kiskorú üzletrészt szerez vagy ruház át, ha üzletrészét megterhelik (például zálogjoggal), ha ingatlan apporttal válik társasági taggá, vagy ha a társasági jogviszony módosítása a gyermek vagyonának érdemi csökkenésével járhat.

A jogszabály különbséget tesz aközött is, hogy a gyermek vagyona a gyámhatóság kezelésében áll-e vagy sem. Ha a vagyon gyámhatósági fenntartás alatt áll, az arra vonatkozó bármely rendelkezéshez – értékhatártól függetlenül – szükséges a gyámhivatal jóváhagyása. Ha a vagyon nem áll ilyen kezelés alatt, akkor a jóváhagyás akkor kötelező, ha az ügylet értéke meghaladja a jogszabályban meghatározott értékhatárt (jelenleg a szociális vetítési alap összegének hatvanszorosát).

Ingatlan apport esetén a gyámhatóság különösen szigorúan jár el: ha a gyermek ingatlanát ruházzák át a társaságra, a gyámhivatal a jóváhagyás mellett jellemzően elrendeli, hogy a vételár vagy ellenérték gyámhatósági fenntartásos számlára kerüljön, vagy más módon biztosítsák a gyermek vagyonának védelmét.

Fontos továbbá, hogy a gyámhatóság kizárólag akkor ad jóváhagyást, ha az adott jognyilatkozat bizonyíthatóan a gyermek érdekében áll, és a jóváhagyás nem pótolja az egyéb jogszabályi feltételeket: ha az okirat alaki vagy tartalmi hibás, a gyámhatóság a kérelmet elutasítja.

Összességében tehát bár jogilag nem kizárt, hogy kiskorú gyermek legyen egy kft. tulajdonosa, a gyakorlati tapasztalat és a bírói gyakorlat alapján ez a konstrukció általában nem javasolt. A legtöbb esetben biztonságosabb és rugalmasabb megoldás, ha a társaság tulajdonosa nagykorú személy, és a vagyon később, megfelelő jogi keretek között kerül a gyermek javára átruházásra.

#kiskorú #cégalapítás #családivállalkozás #üzletrész #gyámhatóság #társaságijog #örökléstervezés #vagyonvédelem #kft #jogiszakértő #vállalkozásindítás #polgárijog #családijog #jogitippek