A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.

Bár a vagyonmegosztás nem klasszikus adásvétel, a Kúria töretlen gyakorlata szerint mégis létezik egy olyan jogi lehetőség, amellyel a korábbi ingatlanhányad forgalmi értéke beszámítható az új vásárlásba – így az új otthon megszerzése akár teljesen illetékmentes is lehet. Kattintson, és tudja meg cikkünkből, milyen feltételekkel érvényesíthető ez a kedvezmény!

Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.

A külföldi válóperes ítélet sokszor nem a folyamat vége, hanem egy kőkemény hazai jogi csata kezdete. Ha a Svájcban elvált felek megállapodását a kinti bíróság ítéletbe foglalta, az eladó mégis szabotálja a magyarországi ingatlan adásvételét, a jóhiszemű fél komoly anyagi és adminisztratív spirálba kerülhet. Hogyan kényszeríthető ki a szerződéskötés, és mire jó valójában a Luganói Egyezmény szerinti Annex V tanúsítvány?

Ha egy többszemélyes cégből kiválik az egyik tulajdonos, a közös ingatlanok sorsa gyakran bírósági ügyig fajul. A Kúria friss döntése (BH2026. 123.) egyértelművé tette: kiválás esetén az ingatlanok tulajdonjogának bejegyzéséhez nem elég a tulajdonosi hozzájárulás. Ha a szétválási szerződésből hiányoznak a pontos helyrajzi számok, mert az csak generálisan utal a tárgyi eszközökre, a földhivatal jogszerűen nem dönthet a tulajdonos-változásról. Cikkünkből megtudhatja, hogyan kerülheti el ezt a kritikus hibát.

A haszonélvezeti jog erős jogosultságot biztosít a haszonélvezőnek, miközben jelentősen korlátozza a tulajdonos mozgásterét. Éppen ezért minden ilyen jogviszony esetében kiemelten fontos az előzetes jogi tervezés és a pontos megállapodás. Mindenképpen javasolt írásban, részletesen szabályozni a felek jogait és kötelezettségeit és külön kitérni a költségekre és a megszüntetés lehetőségeire.      

A színlelt szerződés olyan jogi megállapodás, amikor a felek valódi szándéka eltér a szerződésben hivatalosan rögzítetttől. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor beszélhetünk színlelt szerződésről, milyen jogi következményekkel jár, és hogyan kezelik ezeket a bíróságok. Különösen az elővásárlási jog megkerülése és az illetékfizetés elkerülése kapcsán gyakoriak az ilyen ügyek.

Az öröklési és életjáradéki szerződések érvényességének megítélése során a bíróságok nem kizárólag a szolgáltatás mértékét, hanem annak célját, arányosságát és a szerződés rendeltetésével való összhangját vizsgálják. A jóerkölcsbe ütközés, a rendeltetésszerű joggyakorlás hiánya és az aránytalanság együttes fennállása a szerződés érvénytelenségéhez vezethet. A bírósági gyakorlat a jogügylet valódi gazdasági és társadalmi célját helyezi előtérbe.

2025 őszétől elérhető az Otthon Start Program az első otthon megvásárlására. A kedvezményes hitel azonban csak akkor válik valósággá, ha minden részlet – pénzügyi és jogi szempontból is – hibátlanul elő van készítve. Ügyvédként nap mint nap tapasztalom, hogy egy időben bevont, hozzáértő jogi képviselő nemcsak biztonságot, de jelentős előnyt is jelent a támogatás igénylésénél. Ebben a cikkben összefoglalom, mire érdemes figyelni jogi oldalról, és mikor érdemes ügyvédhez fordulni – még az adásvétel előtt.

Vajon a társasház szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) tartalmazhat-e olyan kikötést, hogy a tulajdonostárs köteles a harmadik személytől érkező ajánlatot a többi tulajdonostárssal közölni, ha el kívánja adni a külön tulajdonát? Az elővásárlási jog jogi háttere Az elővásárlási jogra vonatkozó rendelkezéseket a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) és a 2003. évi CXXXIII. törvény (Társasházi törvény) tartalmazza.  Az […]