A piacon régóta bevett gyakorlat az operatív lízing és a futamidő végén történő tulajdonszerzés ötvözése. Az MNB legfrissebb állásfoglalásában azonban górcső alá vette a konstrukciót. Vajon megszerezheti-e a bérlő a vagyontárgy tulajdonjogát a futamidő végén anélkül, hogy az ügylet engedélyköteles pénzügyi lízinggé minősülne? Cikkünkben elemzzük a felügyelet döntését.
Bár a vagyonmegosztás nem klasszikus adásvétel, a Kúria töretlen gyakorlata szerint mégis létezik egy olyan jogi lehetőség, amellyel a korábbi ingatlanhányad forgalmi értéke beszámítható az új vásárlásba – így az új otthon megszerzése akár teljesen illetékmentes is lehet. Kattintson, és tudja meg cikkünkből, milyen feltételekkel érvényesíthető ez a kedvezmény!
Egy tiszta tulajdoni lap és a egy építéshatósági bizonyítvány sem garancia arra, hogy a NAV nem akar majd milliókat behajtani egy telekvásárlás után. Egy friss, kúriai ügyben a hatóság egy faldarab miatt vonta meg az illetékmentességet a jóhiszemű vevőtől. A cikkből pontosan kiderül, hogyan ütközik az építésügy és az illetékjog a gyakorlatban, és milyen jogi lépésekkel védheti meg magát a telekvásárlás előtt álló vevő.
A cikk egy 2026-os kúriai döntés kapcsán azt vizsgálja, mikor minősül a számlakibocsátás elmulasztottnak, és miért nem hivatkozhat a vállalkozás pusztán „késedelmes számlakibocsátásra”, ha a számlát nem a törvényben előírt időpontban állítja ki. A döntés különösen fontos az előre fizetéses konstrukcióban működő vállalkozások és online platformok számára, mert egyértelművé teszi: ha az ellenérték a teljesítésig beérkezik, a számlát legkésőbb a teljesítéskor ki kell bocsátani – az utólagos számlázás nem mentesít a mulasztási bírság alól.
Az ingatlanlízinghez kapcsolódó lízingbevevői jog a közelmúltban történt jogszabály-módosítások nyomán új szerepet kapott az ingatlan-nyilvántartásban, az illetékjogban és a helyi adózásban is. A cikk bemutatja a bejegyzés jogszabályi hátterét, valamint azt a szabályozási kettősséget, amely a kötelezőnek tűnő polgári jogi előírások és a szankciómentes nyilvántartási rendszer között fennáll. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének szükségessége megkérdőjelezhető, és annak alkalmazása elsősorban üzleti és kockázatkezelési mérlegelés tárgya.
Mi az összefüggés az új 2025-ös TEÁOR kódok és a számlakiállítás között? A 2008 óta nem módosított TEÁOR 2025. január 1-jén megújult, számos tevékenységi kód változik. A KSH automatikusan átfordítja a főtevékenységeket, de a létesítő okiratokat a cégeknek kell módosítaniuk. A módosítás hiánya törvényességi felügyeleti eljáráshoz vezethet. Emellett ha a cég nem cselekszik, az ÁFA törvény szerinti számlakiállítás is borulhat.
Illetéket senki nem szeret fizetni. De mit jelent az alanyi és a tárgyi illetékmentesség? Ahogy az elnevezés is mutatja, az alanyi illetékmentesség esetén a jogügyletben szereplő alany, szerződő fél minősége az, amit a törvény mentesít az illetékfizetés alól. Ilyennek minősül például a helyi önkormányzat, vagy egy alapítvány is. Míg azonban az önkormányzat személyes illetékmentessége feltétlen, […]
Ha az adózó az esedékes adót nem fizette meg és azt tőle nem lehet behajtani, az adó megfizetésére határozattal kötelezhető a megajándékozott, az adózó által az adókötelezettsége keletkezését követően okirattal juttatott ajándék értékének erejéig. Hogyan kapcsolódik egymáshoz az illetéktörvény szerinti "ingatlan forgalmi érték", az adózás rendjéről szóló törvény szerinti "ajándék értéke" és a B400-as adatlap? […]
