A kérdés megválaszolása lényeges abból a szempontból, ha a magántőkealap ingatlanvagyont szerez oly módon, hogy üzletrész adásvételi szerződést köt. Hivatkozhat-e az illetéktörvény által biztosított illetékmentességre, miszerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása?

Egy közelmúltban született jogesetben a kérdést a Kúria is vizsgálta. Az ügyben egy magántőkealap üzletrész adásvételi szerződést kötött, melynek keretében több,  belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező kft-ben 100%-os üzletrészt szerzett. A vagyonszerzését bejelentette az adóhatóság felé és hivatkozott arra, hogy az illetéktörvény szerint az ügylet illetékmentes, mivel kapcsolt vállalkozások közötti átruházás esete áll fenn.

Kifejtette, hogy a cégcsoport felépítése alapján a végső tulajdonoson keresztül a cégcsoport egyes vállalatai közvetett többségi befolyáson alapuló kapcsolat miatt egymás kapcsolt vállalkozásai. Mivel a vagyonszerző a cégcsoportba tartozó ingatlanvagyonnal rendelkező projekttársaságokban szerzett 100%-os részesedést, így ezen részesedés-szerzésekre alkalmazható a fenti mentesség.

Az adóhatóság azonban több mint 300 millió forint  illeték megfizetésére kötelezte a magántőkealapot. Egyben rámutatott arra, hogy az ügyletben szereplő vállalkozások nem kapcsolt vállalkozások, ugyanis a kollektív befektetési formákról szóló törvény (Kbftv.) szerint az adózó magántőkealap, ami olyan vagyonegyesítő jogi személy, melyben a befektetők a befektetés-kezelésre irányuló döntéshozatalban közvetlenül nem vesznek részt. A vagyon kezelésének feladatát kizárólagos joggal a befektetési alapkezelő látja el, ezért a többségi befolyás gyakorlása sem a magántőkealapban más vállalkozás által, sem pedig a magántőkelap által más vállalkozásban nem értelmezhető. A magántőkealap nem állhat más vállalkozással, a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozási viszonyban. A kapcsolt vállalkozási viszony az adózó és a projekttársaságok közötti viszonylatban vizsgálandó, ezért az alapkezelő és az alapkezelő tulajdonosának/vezető tisztségviselőjének személye csak abban az esetben lenne releváns, ha a magántőkealap rajtuk keresztül közvetett kapcsolt vállalkozási viszonyba kerülhetne más vállalkozással.

Az elsőfokú bíróság az adóhatóság megállapításán azonban túlment és rámutatott arra, hogy a Kbftv. rendelkezései egyértelműen igazolják, hogy a magántőkealap egy vagyonelem, melyben semmilyen döntés nem születik, abban semmilyen szavazás nincs, márpedig a Ptk. által is definiált többségi befolyás tagi vagy részvényesi pozícióhoz kötött. A vagyontömegnek nincs szervezete, az illetékkiszabás tárgyát képező üzletrész megvásárlás kifizetése nem az alap, hanem annak törvényes képviselője döntési kompetenciája volt. Az alapkezelő tulajdonosának, ügyvezetőjének személye, illetve ezen magánszemélyhez köthető vállalkozási viszonyok nem hatottak ki az ügyre, mivel az alapkezelő az illetékkötelezettség tárgyát képező jogügyletekben sem közvetve, sem közvetlenül nem vett részt.

A bíróság kiemelte, hogy a társasági adóról szóló törvény a kapcsolt vállalkozási viszony fogalmának alapját, a többségi befolyást a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával rendeli meghatározni. Az adójogszabályok alkalmazása körében az adókedvezmények, adómentességek vizsgálata során tilos a kiterjesztő vagy az analógián alapuló értelmezés, így az alapkezelőt nem lehet a kapcsolt vállalkozások fogalmába beilleszteni.

A Kúria megerősítette az elsőfokú bíróság álláspontját, és szintén a Ptk-ra hivatkozott, miszerint a kapcsoltság alapját képező többségi befolyás meghatározásánál a Ptk. tagról és részvényesről beszél, vagyis a Ptk. a befolyást tagi vagy részvényesi pozícióhoz köti. A magántőkealap viszont a Kbftv. alapján létrejött jogi személy. A Kúria megítélése szerint egyértelmű és kifejezett rendelkezés hiányában a Ptk. nyelvtani értelmezéséből az következik, hogy a jogalkotó a Ptk.-n kívüli jogi személyekre nem kívánta a kérdéses illetékmentességet kiterjeszteni, az csak a Ptk.-ban szabályozott gazdasági társaságokat illeti meg.  (Kúria Kfv.V.35.335/2022/6.)