Állhat-e a magántőkealap kapcsolt vállalkozási viszonyban más vállalkozásokkal?

Ha a magántőkealap ingatlanvagyont szerez oly módon, hogy üzletrész adásvételi szerződést köt, hivatkozhat-e az illetéktörvény által biztosított illetékmentességre, miszerint mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ingatlannak, valamint a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betétnek a társasági adóról szóló törvény szerinti kapcsolt vállalkozások közötti átruházása?

Mikortól él az új cégnév?

Egy vállalkozás életében előfordulhat, hogy a cégnevet módosítani kell. Sor kerülhet erre azért, mert tulajdonosváltás történik és a korábbi tulajdonos nem járul hozzá a meglévő cégnév továbbviteléhez, hiszen az a tulajdonos családneve volt. De előfordulhat a módosítás olyan okból is, hogy a cég külföldi piacra kíván lépni, ezért a magyar cégnév helyett egy idegen nyelvű vezérszót kíván a cégnévben szerepeltetni.

Munkajog: Mi a teendő, ha a közös megegyezés elírást tartalmaz?

Nemrégiben egy érdekes jogeset jelent meg a Döntések Tárában, mely jogvita abból eredt, hogy a HR-s a munkavállaló munkaviszonyának közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez egy másik munkavállaló ügyében elkészített dokumentumot használt fel.  A másik munkavállaló részére kifizetett megállapodási díj azonban véletlenül benne maradt a szövegben… A jogeset szerint a perben felperesként eljáró munkavállaló kérelmezte a munkaviszonyánakBővebben: “Munkajog: Mi a teendő, ha a közös megegyezés elírást tartalmaz?”

Alapítható-e haszonélvezeti jog üzletrészen?

A közelmúltban megjelent  egy érdekes jogeset, amelyben a Fővárosi Ítélőtábla azt vizsgálta, hogy üzletrészre szerződéssel alapítható-e haszonélvezeti jog és a haszonélvezetet alapító szerződés alapján a szavazati jog a szavazásban részt vevőt megilleti-e. Az alapul szolgáló ügy szerint a társaságnak három magánszemély tagja volt, az egyik közülük egyben a társaság ügyvezetője is. A taggyűlés alkalmával napirendreBővebben: “Alapítható-e haszonélvezeti jog üzletrészen?”

Generációváltás az agrárszektorban

A gazdaságátadási szerződés olyan szerződésátruházás, amely során a gazdaság átvevője minden, a gazdasághoz kapcsolódó polgári jogi kötelemben a gazdaságátvevő helyébe lép, a szerződésben maradó harmadik fél hozzájárulása nélkül. A jogviszonyra a Ptk. szerződés-átruházásra vonatkozó szabályai irányadóak. A szerződéses jogutódlás során a szerződésből kilépő gazdaságátadó jogai és kötelezettségei a szerződésbe belépő gazdaságátvevőre szállnak át úgy, hogy a szerződésben maradó féllel szemben a jogviszony folytonossága fennmarad. Ennek következtében a szerződésben maradó fél és a szerződésbe belépő gazdaságátvevő között a jogviszony a szerződésben maradó fél és a szerződésből kilép gazdaságátadó közötti jogviszony folytatásának tekinthető, a gazdaságátvevőt ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik meg, mint a gazdaságátadót.

Termőföld tulajdonjogának megszerzése

(Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a jelen cikk 2021. október 4-én hatályos jogszabályokat tükrözi. A termőföldre vonatkozó jogszabályok rendkívül gyorsan változnak. 2023 nyarán fél éven belül is sor került úgy a termőföldtörvény módosítására, hogy új rendelkezéseket iktattak be, majd azokat ismét módosították/törölték. Ez rendkívüli mértékben megnehezíti a jogalkalmazók helyzetét. Különös figyelmmel kell lenni ezértBővebben: “Termőföld tulajdonjogának megszerzése”