Előfordulhat, hogy ugyanarra a biztosítási érdekre több biztosítási szerződést kötünk. Így például megtörténhet, hogy bankszámlanyitáskor akcióként éves utasbiztosítási kártyát is kapunk. Ennek ellenére a nyári utazásunk alkalmával a család minden egyes tagjára megkötjük az utazásbiztosítást. Mi történik ha több biztosító egymástól függetlenül biztosítja ugyanazt az érdeket? Érvényes-e az utóbb megkötött szerződés? Ha igen, mindegyik biztosító köteles helytállni?

Stock adobe © Photobank

A  régi Ptk. alapján az utóbb megkötött biztosítási szerződés érvénytelen

A régi Ptk. a többszörös biztosításra kifejezett rendelkezéseket nem tartalmazott.  A többszörös biztosítással összefüggésben felmerült jogi kérdéseket a bírói gyakorlat a régi Ptk. ún. „túlbiztosítás tilalma” szabály alapján oldotta meg oly módon, hogy az azonos kockázatra megkötött több biztosítás esetén az érvényességet az időbeli sorrend határozta meg. Ennek megfelelően ugyanarra a biztosítási érdekre utóbb megkötött szerződés semmisnek minősült. Ugyanakkor a régi Ptk. alapján sem ütközött a túlbiztosítás tilalmába, ha az utóbb megkötött szerződés tágabb fedezetre szólt. Így a korábban megkötött biztosítási szerződéshez képest az utóbb kötött vagyonbiztosítási szerződés – feltéve, hogy a biztosítással érintett ingóságok vonatkozásában átfedés van – a korábbi szerződéssel nem biztosított ingóságokra kiterjedően érvényes volt.

Hatályos szabályozás: nem érvénytelen a többszörös biztosítás
Az új Ptk. alapján azonban az utóbb kötött biztosítási szerződések nem minősülnek semmisnek, minden megkötött biztosítási szerződés érvényes és bármilyen sortartás nélkül a biztosított szabadon választhatja meg hogy mely biztosító, illetve biztosítók teljesítését igényli. Egyetlen korlát van, a biztosítók szolgáltatása összessége vonatkozásában érvényesülnie kell a túlbiztosítás tilalmának. Ez azt jelenti, hogy a biztosított többszörös biztosítás esetén sem jogosult a biztosított érdeket meghaladó összegre.

Az a biztosító, amelyhez a kárigényt a biztosított benyújtotta, az adott biztosítás által meghatározott biztosítási összegig köteles teljesíteni. Ennek a biztosítónak azonban jogában áll a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíteni.  Az arány meghatározásakor nemcsak a biztosítási összeget, hanem egyéb feltételeket is figyelembe kell venni (pl. önrész). Bírói gyakorlat még nem áll ugyan rendelkezésre, de az új Ptk. magyarázat szerint azt kell megvizsgálni, hogy a konkrét biztosítási esemény kapcsán a biztosítók külön-külön milyen összegű kifizetést teljesítenének a biztosított számára.  A biztosított részére kifizetésre kerülő összeg aszerint oszlik meg a biztosítók között, amilyen arányban azok az összegek állnak egymással, amelyeket többszörös biztosítás hiányában külön-külön kellene megfizetni a biztosított számára. Problémát jelenthet ugyanakkor, hogy az egyes biztosítók nem szereznek tudomást arról, hogy ugyanazon biztosítási kockázatra más biztosító is nyújtott fedezetet, így a megtérítési igény érvényesíthetősége csekély.

Nem minden biztosítási érdekre irányadó
Nem minden biztosítás esetében irányadó azonban ez a szabály. Így a kötelező gépjármű felelősség biztosítás esetén a Ptk.-tól eltérő szabályok érvényesülnek. Az ilyen típusú biztosításokról rendelkező külön törvény szerint ugyanis ugyanarra a biztosítási időszakra kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.