A kiegészítő biztosításközvetítő fogalma korábban nem szerepelt a biztosítási tevékenységről szóló hazai törvényben („Bit.”). Bevezetésére a biztosítási értékesítésről szóló 2016/97 számú Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv (2016. január 20.) („IDD”) nyomán került sor. A fogalom bevezetését követően több kérdés is felmerült azzal kapcsolatban, hogy például egy utazási iroda az általa értékesített utazásokhoz kínált biztosítások esetében mely szabályoknak köteles megfelelni. Ugyanide sorolhatjuk azokat a webáruházakat is, akik egy műszaki termékhez töréskockázatra fedezetet nyújtó biztosítást értékesítenek.
Kiegészítő biztosításközvetítők
Kiket is takar ez a fogalom? Olyan természetes és jogi személyeket, akik az őket megbízó biztosító, többes ügynök vagy alkusz felelősségvállalása mellett, javadalmazás ellenében, a főtevékenységhez kapcsolódóan, kiegészítő jelleggel végeznek kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet. Ezen értékesítők nem végezhetnek főtevékenységként biztosítási értékesítést, illetve a közvetített biztosítási termék csupán kiegészítője lehet valamely más szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak. Feltétel továbbá, hogy a közvetített biztosítási termék nem tartalmazhat életbiztosítási vagy felelősségi kockázatot, kivéve, ha az ilyen életbiztosítási vagy felelősségi kockázat fedezete kiegészíti az értékesítő fő tevékenységeként kínált terméket vagy nyújtott szolgáltatást. Végezetül, az ilyen értékesítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
Biztosításértékesítők
A kiegészítő biztosításközvetítés tevékenység bizonyos esetekben mentességet élvez a Bit. szabályai alól. Ez azt jelenti, hogy ezen, inkább biztosításértékesítést végző személyekre nem vonatkoznak a biztosításközvetítőkre irányadó Bit. szabályok. Ezek az értékesítők kizárólag akkor mentesülnek a Bit. szabályok alól, ha az általuk értékesített biztosítási szerződés kiegészítője az általuk kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak. Két tevékenységet lehet itt elkülöníteni. Az egyiknél a biztosítás a szolgáltató által kínált termék meghibásodásának, törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy az e szolgáltató által kínált szolgáltatás igénybevétele elmaradásának kockázatára nyújt fedezetet. Ugyanígy mentesül az az értékesítő is, ahol az értékesített biztosítási szerződés az értékesítőnél, mint szolgáltatónál megrendelt utazáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kapcsolódó kockázatokra nyújt fedezetet.
Mindkét esetben azonban teljesülnie kell annak a feltételnek is, hogy a biztosítási szerződés arányos éves biztosítási díja személyenként a hatszáz eurót vagy a személyenként fizetett biztosítási díj a kettőszáz eurót nem haladhatja meg. Szolgáltatás nyújtása esetén a szolgáltatás nyújtásának időtartama legfeljebb három hónap lehet.
Három szint különíthető el
Az IDD adaptációját követően a hazai szabályozásban így három szabályozási szintet különíthetünk el.
Az első szintet azok az értékesítők alkotják, ahol a tevékenység kiegészítő jellegű és az értékesítők megfelelnek a biztosítási díj maximumnak is. (Bit. 368.§) Rájuk nem terjednek ki a biztosításközvetítőkre vonatkozó szabályok.
A második szintet azok a kiegészítő biztosításközvetítők alkotják, ahol a tevékenység kiegészítő jellegű, de nem tudják teljesíteni a Bit. 368.§ szerinti feltételeket. Ezek a közvetítők meg kell hogy feleljenek a Bit. VIII. részében foglalt szabályoknak.
Amennyiben a biztosításközvetítő tevékenységét főtevékenységként végzi, akkor a biztosításközvetítőkre irányadó Bit. szabályoknak kell megfelelniük, attól függően, hogy tevékenységük mire irányul (pl. alkusz, többes ügynök, stb.)
Fontos kiemelni, hogy bár a legenyhébb szabályozási szint a biztosításértékesítők szintje (első szint), a felügyeleti nyilvántartásba nekik is be kell jelentkezniük.
Januártól láncolati korlát lépett életbe a kiegészítő biztosításközvetítőkre is
2018-ban a kiegészítő biztosításközvetítő több biztosító, többes ügynök, illetve alkusz megbízásából is eljárhatott, akár egy másik kiegészítő biztosításközvetítő alvállalkozójaként is tevékenykedhetett.
Januártól kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója csak biztosító, csak alkusz vagy csak többes ügynök lehet. A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy egyidejűleg több megbízó megbízását biztosításértékesítési tevékenység végzésére nem fogadhatja el. Fontos szabály, hogy a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy megbízója felelős azért, hogy a megbízott értékesítési tevékenységének végzése során is érvényesüljenek a megbízóra vonatkozó, a termékjellemzők tekintetében fennálló tájékoztatási szabályok, továbbá több rendelkezésre álló termék esetén a közvetítő köteles olyan igényfelmérésről gondoskodni, amely a rendelkezésre álló termékek teljes körére alkalmazható. A kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy az új szabályok szerint alvállalkozót nem vehet igénybe, kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
