Egy cég megkeresést kapott egy közjegyzőtől, hogy adja meg a hozzájárulását igazságügyi szakértő kirendeléséhez, az értesítés kézhezvételét követő nyolc napon belül, teljes bizonyító erejű magánokirati formában. Az igazságügyi szakértő eljárását érintő ingatlan ugyanis a cég birtokában van, amelyre a szemlét le kell folytatni.

Előzményként fontos megjegyezni, hogy igazságügyi szakértő kirendelésére közjegyzői eljárásban akkor kerülhet sor, ha az eljárást kérelmező számára jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez különleges szakértelem szükséges. Az eljárásban részt vesz tehát egy kérelmező, a közjegyző, akihez a kérelmet intézik, a szakértő, akit a közjegyző kirendel és a szemletárgy birtokosa, akinek birtokában a szemle tárgya van, amire a szakértést le kell folytatni. Elképzelhető, hogy már ekkor, már ezen a ponton nincs egyetértés a szakértő kirendeléséért folyamodó kérelmező és a szemletárgy birtokosa között. Ugyanis ha a szakértést például olyan ingatlanra kell lefolytatni, (pl. szavatossági kötelezettség megállapítását érintően), ami nem a kérelmező tulajdonában, birtokában van, akkor ahhoz, hogy a szakértő kirendelésre kerüljön, az ingatlan birtokosának, illetve tulajdonosának hozzájárulása szükséges.

A szakértő kirendelése tárgyában a közjegyző bizonyítást nem folytathat le, így az a kérdés, hogy a kérelmezőnek valóban szüksége van-e szakértői véleményre a jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához vagy megítéléséhez, nem vizsgálható ebben az eljárásban. Ezért ha a kérelmező cég kérelme a törvény szerinti valamennyi kelléket tartalmazza és a díj is megfizetésre került, a közjegyző (automatikusan) kirendeli a szakértőt.

Két esetben lehet helye a kérelem visszautasításának, az egyik, ha a szakkérdésre nincs szakértő, vagy ha a szakértés lefolytatásához harmadik személy nyilatkozata szükséges (pl. az ingatlan az ő birtokában van) és azt a harmadik személy nem adja meg.

A harmadik személy nem tesz nyilatkozatot a kézhezvételtől számított 8 napon belül

A közjegyző által megkeresett harmadik személy nem köteles nyilatkozatot tenni arról, hogy a szemle lefolytatásához hozzájárul. Ha a fenti példával élve a szakértés tárgya ezen harmadik személy birtokában van, akkor a szakértő kirendeléséhez (szemle lefolytatásához) neki hozzá kell járulnia. De ha ez a személy a nyilatkozatot nem teszi meg, vagy a közjegyző felhívására nem nyilatkozik, a közjegyző a bizonyítás lefolytatására irányuló kérelmet visszautasítja.

A harmadik személy hozzájárul a szemle lefolytatásához

Fontos, hogy a kérelmet benyújtó fél kérelmének tartalmaznia kell a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, továbbá azokat a kérdéseket, amelyekre vonatkozóan a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania.
Kardinális szempont, hogy a közjegyző előtt zajló, igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni nem kell.

Ha a kérelmező a harmadik személyt (akinek a birtokában a szakkérdés tárgyát képező ingatlan van, aki potenciális ellenfélnek minősül) nem tájékoztatja arról, hogy közjegyzőhöz fog fordulni igazságügyi szakértő kirendelése iránt és nem tájékoztatja a harmadik felet arról, hogy milyen szakkérdésekre kéri a kirendelést, akkor a harmadik személy, azon túl, hogy a közjegyzőtől kap egy írásbeli felszólítást a hozzájárulásának megadására, az eljárás részleteiről, a kérelmező szándékairól nem tud meg semmit.

A fentiekben vázolt közjegyzői eljárással ellentétben a polgári per kontradiktórius eljárás. A kontradiktórius eljárás elve főszabály szerint azt a jogot biztosítja az eljárásban részes felek mindegyike számára, hogy megismerjék és megvitassák az ellenérdekű fél által a bírósághoz benyújtott beadványokat és észrevételeket. Így a bíróság olyan tények és dokumentumok alapján nem hozhat határozatot, amelyekről a felek vagy a felek valamelyike nem szerezhetett tudomást, és amelyekről emiatt nem is állt módjában kifejteni az álláspontját. (Európai Unió Bírósága C 89/08. számú ügy). Az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló közjegyzői eljárás viszont minden kontradiktórius elemet nélkülöz. Teljesen egyoldalú, az ellenfél gyakorlatilag teljesen ki van zárva az eljárásból, jogai nincsenek.

Ha a harmadik személy megteszi a nyilatkozatát és van kijelölhető szakértő, akkor a közjegyző szakértőként az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti szakértőt vagy az abban meghatározott eseti szakértőt rendelheti ki. A kirendelésre kerülő szakértő személyéről - a fél meghallgatása nélkül - a közjegyző dönt. A szakértői bizonyítást elrendelő és a szakértőt kirendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A közjegyző a szakértői véleményt a kérelmezőn kívül kizárólag a törvényben megjelölt hatóságok részére küldi meg, így a szemletárgy birtokosa, a potenciális ellenfél a közjegyzőtől közvetlenül nem fogja megkapni. Előfordulhat hogy ha a kérelmező nem adja át, akkor nem is kapja meg.

Szintén fontos, hogy amennyiben a szakértő elvégzi a kért vizsgálatot, olyan kérdésekre fog válaszolni, amelyeket a kérelmező fogalmazott meg, a kérelmező számára jelentős tényre, körülményre irányul a szakértői tevékenység. Az ebben a közjegyzői eljárásban kirendelt szakértő véleménye pedig ugyanazon bizonyító erővel fog bírni, mint egy esetleges perbeli szakértő véleménye. Viszont a kontradiktórius eljárás alapelveivel összhangban a perbeli szakértőhöz mindkét fél indítványozhat kérdésfeltevést, a szakértő a peranyagba betekinthet, azaz teljes rálátása van a jogvitával érintett kérdésre.

Dr. Udvary Sándor kiemeli tanulmányában, hogy az eljárásjogi garanciáknak, különösen a kétoldalú meghallgatás elvének érvényesülni kellene ezekben az eljárásokban, hiszen ennek hiányában az eljárások nem tölthetik be a nekik szánt eljárási szerepet, amely nem más, mint a bírósági eljárások segítése, az eljárásban érintett felek támogatása a felesleges eljárások elkerülése érdekében (Dr. Udvary Sándor, PhD.: A közjegyzői eljárások néhány vonatkozása és eljárási garanciái az alkotmányjog tükrében (Közjegyzők Közlönye 2013/1).

Az igazságügyi szakértő kirendelésére irányuló közjegyzői eljárás arra irányul, hogy a peres eljárást megelőzően olyan bizonyíték beszerzését tegye lehetővé, amely egy esetleges perben egyenértékű a bíróság által közvetlenül felvett bizonyítékkal. Azonban a közjegyző előtti eljárás egyoldalú, annak során nem érvényesül a kétoldalú meghallgatás elve, az ellenérdekű fél nem vesz részt az eljárásban, a szakértői véleményt pedig meg sem kapja.

#igazsagugyiszakerto #kozjegyzo #egertzandrea