A Kúria egy friss döntésében azt vizsgálta, hogy egy mezőgazdasági földben legalább három éve tulajdonrésszel rendelkező vevő által kötött, a közös tulajdon megszüntetését eredményező adásvétel esetén elővásárlási jog fennáll-e.

A földforgalmi ügyek bonyolultságát és az ebből eredő jogértelmezési bizonytalanságot jól mutatja, hogy a mezőgazdasági igazgatási szerv és az elsőfokú bíróság az ügyben egymással ellentétes határozatot hozott, amit végül a Kúria tett helyre.

Kép forrása: a cikk szerzőjének saját felvétele

Az ügy tárgya

A felperes egy földforgalmi hatósági jóváhagyási eljárással kapcsolatos iratokhoz és döntéshez kívánt hozzáférni arra hivatkozva, hogy elővásárlási joggal rendelkezett az egyik érintett ingatlan tekintetében, így őt ügyfélként kellett volna bevonni az eljárásba.

Előzmények

2022-ben a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyott egy telekalakítással egybekötött adásvételi szerződést, amely több külterületi földrészletet érintett. A helyi földbizottság nem támogatta a vevő tulajdonszerzését, de az alperes hatóság ennek ellenére jóváhagyta az ügyletet, mert az nem ütközött jogszabályba, és  - álláspontjuk szerint -nem állt fenn elővásárlási jog.

A felperes kérelme

A felperes kérelmezte az alperes mezőgazdasági igazgatási szervtől hogy:

• mivel ügyfélnek minősül, kéri  a határozat és az ügyiratok megküldését,
• elővásárlási jogát helyben lakó földművesként, vetőmag-előállítás céljából kívánja érvényesíteni, de nem kapott értesítést a szerződés kifüggesztéséről.

A mezőgazdasági igazgatási szerv döntése

A hatóság elutasította a felperes kérelmét. Álláspontja szerint nem áll fenn elővásárlási jog, mert az ügylet közös tulajdon megszüntetésére irányul, ami a Földforgalmi tv. 20. § (1) bekezdés b) pontja alapján kizárja az elővásárlási jogot. Ebből következően a felperes nem tekinthető ügyfélnek, így nem jogosult az iratok megismerésére sem.

Az elsőfokú bíróság döntése

Az elsőfokú bíróság az alperesi hatósági döntést megsemmisítette, az alperest új eljárásra kötelezte. Álláspontja szerint a felperes elővásárlási jogát igazolta, ezért ügyfélnek kell tekinteni a Fétv. 27. § (2) bekezdés c) pontja alapján.  A bíróság szerint az elővásárlási jog fennállása elég az ügyfél minőséghez, függetlenül attól, hogy a felperes ténylegesen gyakorolta-e azt vagy sem.

Felülvizsgálat – a Kúria döntése

A Kúria  nem értett egyet az elsőfokú bíróság döntésével és így annak ítéletét hatályon kívül helyezte. A Kúria arra hivatkozott, hogy a Földforgalmi törvény 20. § (1) bekezdés b) pontja szerint nem áll fenn elővásárlási jog olyan adásvételnél, ahol:

• a vevő legalább három éve tulajdonostárs,
• és a szerződés közös tulajdon megszüntetésére irányul.

A konkrét ügylet pontosan ilyen volt, ezért az elővásárlási jog törvény alapján kizárt, tehát nem is volt szükség kifüggesztésre vagy értesítésre.

• A Fétv. 27. § (2) bek. c) pont szerinti ügyféli minőség csak akkor áll fenn, ha ténylegesen létező elővásárlási jog is van.
• Mivel ebben az esetben a jogszabály zárja ki az elővásárlást, a felperes nem minősül ügyfélnek, így az alperes jogszerűen tagadta meg a kézbesítést és az iratküldést.

A Kúria hangsúlyozta: nem lehet a hatóságot arra kötelezni, hogy jogorvoslatot biztosítson egy olyan személynek, aki a hatályos törvény szerint nem jogosult a jogügyletbe belépni. Per csak akkor indítható, ha a személyt az adott ügy jogilag közvetlenül érinti – ez itt nem állt fenn.

Következmény

A Kúria az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. Az új eljárásban már a Kúria jogértelmezését kell alkalmazni: mivel az elővásárlási jog nem állt fenn, a felperes nem tekinthető ügyfélnek, és nem jogosult sem iratbetekintésre, sem határozat-kézbesítésre.

BH 2025.6.153: Kúria Kfv.VI.37.779/2024/9