2025. szeptember 18.

Függő biztosításközvetítők: Mikor minősül egy termék versengőnek?

A biztosításközvetítés területén kiemelt jelentősége van a termékek versengő jellege megítélésének, különösen a függő biztosításközvetítőként eljáró ügynökök esetében. Egy friss MNB-állásfoglalás kapcsán érdemes áttekinteni, mit is jelent pontosan a „versengő termék” kategória, és milyen jogi és gyakorlati szempontok befolyásolják ezt a besorolást.

Fotó: saját

Állásfoglalás kérése az MNB-től

Az MNB-hez érkezett megkeresésben egy függő biztosításközvetítő (azaz olyan ügynök, aki egy biztosító biztosítási termékeit, vagy több biztosító, egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti) kérte az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy több biztosító, egymással nem versengő biztosítási termékeinek közvetítése során miként értelmezhető a termékek versengő jellege.

Különösen az volt a kérdés, hogy akkor is versengőnek tekinthetők-e a termékek, ha ugyanabba az ágazatba tartoznak ugyan, de több paraméterben (pl. egyéni vagy csoportos, forint vagy euró alapú, hagyományos vagy unit-linked konstrukciók) eltérnek.

Jogszabályi háttér és a versengő termékek ismérvei

A  biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) 4. § (1) bekezdés 111. pontja szerint a versengő biztosítási termékek definíciójához két fő kritérium szükséges:

  1. Azonos ágazati vagy alágazati besorolás – azaz a termékek ugyanabba a biztosítási kategóriába tartoznak.
  2. Helyettesíthetőség – a termékek azonos ügyféligényeket elégítenek ki, és egymással ténylegesen helyettesíthetők.

Fontos kiemelni, hogy az ágazati besorolás (életbiztosítási, illetve nem-életbiztosítás) meghatározásánál a termék által lefedett biztosítási kockázatok köre a rendező elv, és a jellemző kockázatok alapján történik a besorolás. Egy termék több ágazatba tartozó kockázatot is fedhet, ekkor a „jellemző kockázat” elve az irányadó.

Mit jelent a helyettesíthetőség?

A helyettesíthetőség azt jelenti, hogy az ügyfél igényei ugyanazok, és a termékek ezek kielégítésére alkalmasak, így az egyik termék helyettesíthető a másikkal.

Ez viszont nem egyszerű kérdés, mert adott esetben a termékek között lehetnek olyan eltérések (pl. különböző kiegészítő biztosítások, eltérő díjfizetési devizanem, egyéni vagy csoportos konstrukció), amelyek miatt nem minden termék váltható ki a másikkal.

Az MNB ezért a közelmúltban kiadott állásfoglalásában kiemeli, hogy a helyettesíthetőség megítélése esetről esetre történik, és nem csak jogi, hanem piaci és közgazdasági elemzést is igényelhet.

Függő biztosításközvetítő és többes ügynök – a versengő termékek szerepe

A Bit. a versengő termékek fogalmát elsősorban a függő biztosításközvetítői kategórián belül használja az ügynöki és többes ügynöki minőségek elkülönítésére.

  • Ügynök: Egy biztosító vagy több biztosító, de egymással nem versengő termékeinek közvetítésére jogosult.
  • Többes ügynök: Egyidejűleg több biztosító egymással versengő termékeit is közvetíti.

A többes ügynökök esetében további kötelezettségek is fennállnak, mint az ügyfél számára azonos termékcsoportban összehasonlításra alkalmas elemzés elkészítése, illetve személyre szabott ajánlás adása. Ezért a versengő termékek kategóriája jogi szempontból elsősorban a többes ügynöki minőséghez kapcsolódik, míg egy ügynök esetében csak abban az esetben releváns, ha több biztosító termékei versengenek.

Milyen különbségek alapozhatják meg, hogy két termék ne legyen versengő?

Az MNB az alábbi paramétereket vizsgálta különösen:

  • Egyéni vagy csoportos biztosítások: Az egyéni és csoportos termékek általában nem zárják ki egymást helyettesítőként, különösen, ha a célcsoport átfedésben van.
  • Hagyományos (vegyes) vagy befektetési egységekhez kötött (unit-linked) élet- és nyugdíjbiztosítások: Mivel ezek más ágazatokba tartoznak, jogilag nem minősülnek versengőnek.
  • Devizanem különbségek (forint/euró alapú): Ez önmagában nem feltétlenül zárja ki a versengő jelleg fennállását.
  • Kiegészítő biztosítások köre: Ez jelentős különbséget jelenthet, amely befolyásolhatja a termékek helyettesíthetőségét.

Összegzés

  • az ügyfél szempontjából a helyettesíthetőség vizsgálatakor nem egy egyedi, konkrét ügyfél igényeit, hanem általában véve a megcélzott ügyfélkörhöz tartozó ügyfelek céljait, szükségleteit kell vizsgálni.
  • A versengő termékek fogalma fontos a függő biztosításközvetítői tevékenység jogi minősítésében, különösen az ügynök és többes ügynök elkülönítésében.
  • Versengő terméknek csak az minősül, amely azonos ágazati besorolású és ténylegesen helyettesíthető egy másik biztosító termékével, az ügyfél szempontjából.
  • A biztosítási termékek közötti választás során elsősorban az alapkockázatok – vagyis a termékek központi elemei – összehasonlítása az irányadó, nem pedig a szabadon alakítható kiegészítő biztosítások.
  • két termék akkor tekinthető nem versengőnek, ha például az egyik nem nyújt fedezetet a másik alapvető kockázatára, teljesen eltérő biztosítási szolgáltatást kínál ugyanarra a kockázatra, vagy a kizárási és mentesülési feltételek olyan mértékben különböznek, hogy eltérő célcsoportokat céloznak meg.

Az állásfoglalás megtalálható itt.

Copyright dr. Égertz Andrea
A blog tartalma nem helyettesíti a jogi tanácsadást.

A cikk szerzője

dr. Égertz Andrea
ingatlanforgalmi és európai uniós szakjogász

Közel 20 éves jogi szakmai tapasztalattal rendelkezem, a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi karán végeztem, majd a King’s College London (University of London) egyetemen az Európai Unió jogából szereztem mesterdiplomát.

© Copyright dr. Égertz Andrea
A weboldalt készítette: Pixelhuszár
linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram