Mindenki ismeri a helyzetet: besétálunk a boltba, és a polcokon rikító narancssárga vagy sárga címkék vonzzák a tekintetünket. Vásárlóként szinte automatikusan arra gondolunk, hogy ezek a termékek most olcsóbbak, mint tegnap voltak. De vajon jogsértő-e a boltos részéről, ha egy ilyen feltűnő színű címkével nem egy leértékelt árut, hanem egy sima, korlátozott ideig elérhető, de amúgy kedvező árú terméket jelöl meg? És mit kezdjen a kereskedő a polcon egymás mellett lévő, azonos márkájú, de részben már visszaváltási díjas, részben még régi csomagolású termékekkel?

Kép: Fortepan / FŐFOTÓ - Fehérvári út 97-99., Kelenföldi ABC Áruház

A Kúria a BH2026. 124. számú határozatában pontot tett egy komoly bírsággal végződő fogyasztóvédelmi vita végére, tisztázva az „akció”, az „árcsökkentés” és a visszaváltási díj feltüntetésének szigorú játékszabályait.

1. Az „akció” nem egyenlő az „árcsökkentéssel”

A perbeli ügyben a fogyasztóvédelmi hatóság 3 millió forintos bírságot szabott ki egy kereskedőre. A hatóság (és az elsőfokú bíróság) szerint a bolt megtévesztette a vásárlókat azzal, hogy az árcsökkentett termékek mellett az úgynevezett „in-out” (időszakos, állandó kínálatban nem szereplő) termékeket is egységesen narancssárga címkével látta el, és az „Akció” feliratú polcra tette. A hatóság úgy vélte, a narancssárga szín önmagában „árcsökkentés bejelentésének” minősül, így a boltnak kötelező lett volna feltüntetnie az uniós (Omnibus) és hazai szabályok szerinti korábbi, elmúlt 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árat is.

A Kúria azonban igazat adott a kereskedőnek, és kimondta a kulcsfontosságú tételt:

Az „akció” – szemben az „árcsökkentéssel” – nem jogi fogalom. Minden árcsökkentés akció, de nem minden akció árcsökkentés.

• Az árcsökkentés egy szigorú jogi kategória: Ha a kereskedő azt kommunikálja, hogy a termék korábbi árához képest most olcsóbb (pl. áthúzott árral, százalékos jelleggel), akkor kötelező az elmúlt 30 nap legalacsonyabb árát alapul venni.
• Az akció ennél sokkal tágabb köznyelvi és kereskedelmi kifejezés: Beletartozhat a mennyiségi kedvezmény (pl. egyet fizet, kettőt kap), a csomagajánlat, vagy az olyan időszakos, limitált ajánlat is, ami amúgy jó áron van, de nem egy korábbi saját árhoz képest csökkentették le.

A Kúria szerint önmagában a polccímke színe (például a narancssárga) nem jelent árcsökkentést, ha a címke szöveges tartalma alapján egy figyelmes átlagfogyasztó számára pontosan kiderül, hogy a termék mennyibe kerül, és nem állítják róla hamisan, hogy le van értékelve. Az átlagfogyasztótól elvárható, hogy elolvassa a címkét, és ne csupán a színe alapján hozzon döntést.

2. A visszaváltási díj csapdája: a valótlan ártájékoztatás mindig tilos

A jogeset másik fele a kötelező visszaváltási díjas (DRS/REpont) rendszer indulásakor sokak által tapasztalt káoszt érintette. A bolt ugyanazon a polcon, egymás mellett árusította egy üdítőital kötelező visszaváltási díjas (piktogramos, +50 Ft-os) új verzióját és a még visszaváltási díj nélküli régi csomagolását.

Bár a bolt elhelyezett egy általános táblát a polc felett („Kétféle termék a polcon!”), a hatósági próbavásárlás során kiderült, hogy olyan terméknél is feltüntették a +50 forintos visszaváltási díjat, ami valójában még nem volt visszaváltási díjas (és a kasszánál sem számolták fel).

A Kúria ebben a kérdésben helybenhagyta a jogsértést és a marasztalást. A legfőbb bírói fórum emlékeztetett:

• A nem visszaváltási díjas termék áránál szigorúan tilos visszaváltási díjat feltüntetni. A valótlan ártájékoztatás megtévesztő, és ezáltal tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.
• Egy új jogszabályi rendszerre (mint a kötelező visszaváltás) való felkészülés teljes mértékben a vállalkozás felelőssége.
• A fogyasztóvédelem egyik alapköve, hogy mindig a vállalkozásnak kell teljes körű, valós és egyértelmű tájékoztatást adnia.

A bíróság kimondta: az átlagfogyasztótól nem várható el, hogy kételkedjen a kiírt árakban, és a boltban saját maga kutasson vagy nyomozzon az után, hogy melyik palack után kell valójában betétdíjat fizetnie és melyik után nem. A kereskedőnek ebben az átmeneti időszakban termékenként, közvetlenül a polcsínen (és nem egy távoli gyűjtőtáblán) kellett volna egyértelműen szétválasztania a régi és az új csomagolású árakat.

Tanulság kereskedőknek és fogyasztóknak

A Kúria döntése üdvözlendő iránymutatás mindkét oldalnak. A kereskedők fellélegezhetnek, hiszen a bíróság megvédte a marketing szabadságát: a figyelemfelhívó színes címkék és az „akció” szavak használata önmagában nem tilos az időszakos termékeknél, amíg a kiírt adatok pontosak.

Ugyanakkor a döntés komoly figyelmeztetés is: az árakkal és a visszaváltási díjakkal nem lehet hibázni. A fogyasztónak joga van a tiszta, világos, érthető információhoz. El is várható tőle, hogy elolvassa a kiírást. De az már nem várható el, hogy kibogozza a boltos hanyag vagy félrevezető árazási gyakorlatát.

Fogyasztóvédelmi és kereskedelmi jogi kérdése van? Segítünk vállalkozása árfeltüntetési és marketinggyakorlatának jogszabályi átvilágításában, hogy elkerülhesse a milliós bírságokat! Forduljon hozzánk bizalommal.

#fogyasztóvédelem #jogszabály #ügyvédiiroda #akció #árcsökkentés #repont #visszaváltásidíj #boltosok #tudatosvásárló #jogitanács