\"A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke ma felkereste az igazságügyért felelős államtitkárt a múlt heti intézkedés kéréssel kapcsolatban. Nos, úgy tűnik, nem lesz törvénymódosítás és az okok sokaságából talán elég egyre rámutatni: február 11-ig nem ül össze a Parlament... A lekérdezési és céginformációs rendszer pedig lassan összeomlik. A KIM annyit tud jelenleg tenni, hogy informatikai megoldásokat próbál bevezetni és válságkezelést folytatnak a szolgáltatóval. Bánáti úr nyomatékosan kérte, hogy a tárca vegye fel a kapcsolatot a NAV-al és vesse befolyását latba a bírósági szervezetnél, hogy ne alkalmazzanak bírságokat, mivel nyilvánvaló, hogy a késedelmek jelentős mértékben az infrastruktúra hibáira vezethetők vissza. A jövő hét elejére a tárca valószínűleg tájékoztatással fog kijönni.
Ma reggel a cégbíróság vezetője már nyilatkozott arról, hogy nem várhatóak (nem is lehetségesek) azok a bírságolások, amivel a kötelező módosítások kapcsán marketing-, könyvelő-és kontár cégek fenyegették a társaságokat. Úgy látjuk, hogy a riogató hirdetések reklámjogilag, cégjogilag egyaránt félrevezetők voltak. Felvetődik a kérdés, hogy azok az állami szervek, amelyek hitelesen tudták volna ugyanezt az információt a társaságok felé közvetíteni, miért hallgattak? Kamaránkhoz több száz telefon és e-mail érkezett, egyrészt sérelmezve az irritáló hirdetéseket, másrészt segítséget kérve a határidőmódosításával kapcsolatosan. \"Anomália csoportunk\" tételes jogi kérdésekben is forró dróton volt a cégbíróság illetékeseivel és próbált segíteni. A baj csak az, hogy a Kamara sem nem bíróság, sem nem jogalkalmazó szerv, tehát segítsége, tanácsai csak annyit érnek, amennyit abból utóbb a hatóságok joggyakorlata igazol - azaz konkrét jogi kérdésekben kárt okozhatunk, ha túllépjük természetes határainkat.
Az állami oldal arra hivatkozik, hogy ezt a módosítási kötelezettséget már egy éve közzétették. Hivatkoznak arra is, hogy ezzel a módszertannal az adathibák és a költségvetést károsító fantomcégek is nagyon jól kiszűrhetők. Ez mind igaz, de vajon szükséges-e a jó célok érdekében túszul ejteni az egész vállalkozói társadalmat? Szükséges-e a cégeket megterhelni költségekkel? Szükséges-e az adófizetők pénzén fenntartott kormányzati elektronikus rendszereket teljesítőképességükön túl megterhelni? Az ügyvédtársadalmat ez a -látszólag csak adminisztratív - társasági jogi feladat az ügyfelekhez való viszonyában súlyosan megrendítette. A dömpingárakon dolgozó cégek a jogbiztonsági feladatokat teljesítő ügyvédeket ellehetetlenítették fix, ám irreális áraikkal. Ami a legfájóbb: évtizedes ügyvéd-ügyfél kapcsolatok rendültek meg, mert a csaló hirdetések nyomán az ügyfél a tisztességes áron dolgozó ügyvédbe vetett bizalmából veszített.
Talán a nem távoli jövőben egy gyors vizsgálat feltárja, hogy az ügyfél-azonosítást, JÜB-ölést és elektronikus archiválást lehetetlenné tevő árakon elvégzett több tízezer cégeljárás rontotta-e a jog- és okirat-biztonságot. A közérzetet biztosan.\"
Forrás: bpbar.hu
Forrás: bpbar.hu
