KERESKEDELMI CÉLÚ INGATLANOK LÍZINGJE UTÁN FIZETENDŐ ILLETÉKEK
(2012.01.01)
1. Az illeték mértéke, esedékessége
Az alábbi táblázat szemlélteti, hogy a lízingszerződés két típusa esetében lízingbevevői és lízingbeadói oldalon a lízingelt ingatlan után kinek, milyen mértékűilletéket kell fizetnie.
|
|
ILLETÉK
|
|||
|
Lízingbeadó illetéke
|
Lízingbevevő illetéke
|
|||
|
Esedékessége[1]
|
Mértéke
|
Esedékessége
|
Mértéke
|
|
|
Nyílt végű pénzügyi lízing
|
A szerződés aláírása napján
|
1 milliárd forintig a vételár 4%-a, a vételár ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint[2]
|
A futamidő végén a maradványérték megfizetését követően, a tulajdonjog átruházásakor, az akkor aktuális illetéktörvény alapján (A hatályos szabályok szerint 1 milliárd forintig a vételár 4%-a, a vételár ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint)[3]
|
|
|
Zárt végű pénzügyi lízing
|
A szerződés aláírása napján
|
Vételár 2 %-a[4]
|
A szerződés aláírása napján
|
1 milliárd forintig a vételár 4%-a, a vételár ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint
|
2. Nyíltvégű szerződés
Nyíltvégű szerződés esetében az ingatlan tulajdonjogának megszerzését a lízingbeadó az adásvételi szerződés földhivatalhoz történő benyújtásával köteles illetékkiszabásra bejelenteni, az adásvételi szerződés aláírásának napját követő 30 napon belül.[5]Amennyiben lízingbeadó ezt a határidőt elmulasztja, 500 ezer forintig terjedőmulasztási bírsággal sújtható.[6]Az adásvételi szerződéssel egyidejűleg a földhivatalhoz be kell nyújtani az adóhatóság által rendszeresített, NAV adatlapot, ami a vagyonszerző adatainak, illetékkedvezményének, az ingatlant értékesítő adatainak bejelentésére szolgál.[7]
A lízingbeadó által fizetendő illeték az ingatlan adásvételi szerződés aláírása napján válik esedékessé. Noha a vagyonszerzési illetéket a lízingbeadó fizeti, az ingatlan megszerzése lízingbeadás céljára történik, ezért a vagyonszerzési illeték a bekerülési költség részeként a lízingbevevőre áthárításra kerül. A fizetendő illetékről az adóhatóság fizetési meghagyást bocsát ki, amelyben feltüntetett összeget a meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül lehet késedelmi pótlék-mentesen megfizetni.[8]
A futamidő lejártával, amennyiben a lízingbevevő az ingatlan tulajdonjogát meg kívánja szerezni, a lízingbeadó a maradványérték lízingbevevőáltali megfizetését követően kiadja a lízingbevevő számára a tulajdonjog átruházó nyilatkozatot. A lízingbevevő által fizetendő illeték a hatályos illetékszabályok alapján kerül megállapításra és a tulajdonjog átruházó nyilatkozat aláírása napján válik esedékessé, melyet lízingbevevő az adóhatóság által kiadott fizetési meghagyás jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül köteles megfizetni.
Fontos kiemelni, hogy a lízingbevevő a vagyonszerzése idején hatályos forgalmi érték után köteles megfizetni az illetéket.[9]Tehát nyílt végű lízingszerződés esetében nem az adásvételi szerződésben feltüntetett érték, hanem a lízing futamidejének leteltét követően, a tulajdonjog átruházó nyilatkozat aláírásának napján aktuális forgalmi érték lesz az irányadó az illetékkötelezettség megállapításánál.
3. Zártvégű szerződés
A zártvégű szerződés a fent említettektől a lízingbeadó által fizetendő illeték mértékét és a lízingbevevő által fizetendőilleték esedékességét illetően tér el.
A lízingbeadó az ingatlan forgalmi értéke után 2% illetéket köteles fizetni, feltéve, hogy igazolja, hogy a PSZÁF által kiadott engedély alapján pénzügyi lízinget végzőtársaság. A kedvezményes illetékre kizárólag abban az esetben jogosult lízingbeadó, ha a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig nyilatkozatban vállalja, hogy az ingatlant az illetékkiszabásra történő bejelentéstől számított két éven belül a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményezőpénzügyi lízingbe adja.[10]
Az illetékkedvezmény érvényesítése érdekében lízingbeadó legkésőbb a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig (a kézhezvételtől számított 15 napon belül) köteles nyilatkozni. A nyilatkozat nem formához kötött, lehet akár egy önálló nyilatkozat, vagy az adásvételi szerződés melléklete, de akár magában az adásvételi szerződésben is szerepeltethető,lényeges azonban hogy a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményezőpénzügyi lízingbe adás tényét tartalmazza.
Meg kell jegyezni, hogy a 2009. január 23-ig hatályos illetéktörvény kifejezetten jogvesztő határidőként írta elő a fenti határidőt, kimondva, hogy a nyilatkozat pótlásának, illetőleg a határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének a fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig van helye. A hatályos illetéktörvény, noha ilyen rendelkezést nem tartalmaz, - tehát elviekben a nyilatkozattétel határidejének elmulasztása miatt az igazolási kérelem előterjeszthető lenne -, feltételezhető, hogy a jogalkotó a határidőt jogvesztő határidőként írta elő. A legpraktikusabb ezért, ha a lízingbeadók már az adásvételi szerződésben nyilatkoznak arról, hogy PSZÁF engedély alapján pénzügyi lízing tevékenység folytatására jogosultak, és az adott ingatlant a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező (zárt végű)pénzügyi lízingszerződés alapján adják lízingbe. A fent említett, az adásvételi szerződéssel együtt a földhivatalhoz benyújtásra kerülő NAV adatlapon a lízingbeadó bejelölheti, hogy az illetéktörvény szerinti illetékkedvezményt igénybe veszi és vállalja, hogy az ingatlant a futamidő végén tulajdonjog átszállást eredményező szerződéssel lízingbe adja. Fontos megemlíteni, hogy az adóhatóság által rendszeresített bejelentőlapon a kedvezmény igénybevételének bejelölése az illetéktörvény által előírt nyilatkozatot nem helyettesíti.
Nem elegendő azonban a fenti nyilatkozat megtétele, szükséges továbbá, hogy a lízingbeadó a megszerzett ingatlanra két éven belül zártvégűlízingszerződést kössön és az a földhivatalhoz benyújtásra kerüljön. Tekintettel arra, hogy az ingatlanok a valóságban nincsenek készleten a lízingbeadónál, az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg rendszerint a lízingszerződés is megkötésre kerül.
Fontos kiemelni, hogy a megkötött zártvégű pénzügyi lízingszerződést a földhivatalhoz szintén be kell nyújtani[11]annak érdekében, hogy a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel ténye az ingatlan tulajdoni lapjára feljegyzésre kerüljön. A lízingszerződést legkésőbb az adásvételi szerződés földhivatali érkeztetésétől számított két éven belül kell benyújtani; praktikusan az adásvételi szerződéssel egyidejűleg. Az adóhatóság az említett két éves határidő leteltét követően a földhivatal nyilvántartása alapján hivatalból ellenőrzi a zártvégű lízingbeadás megtörténtének tényét. Amennyiben a lízingbevevő javára a tulajdonjog fenntartással történő eladás ténye nem került feljegyzésre, azaz nem igazolható, hogy a lízingbeadás megtörtént és az adóhatóság hivatalból észleli ezt a hiányosságot, az általános szabályok szerint fizetendő és a kedvezményes illetékmérték különbözetének kétszeresét a vagyonszerző (lízingbeadó) terhére pótlólag előírja. Egy kétszáz milliós forgalmi értékű ingatlan esetében a kedvezményes illetéken, azaz 4 millió forinton felül további 8 millió forint pótlékot fog az adóhatság a lízingbeadó számára előírni.
A hatályos ingatlan-nyilvántartási törvény tartalmazza a beadvány függőben tartásának jogintézményét[12]. A függőben tartás, valamint a tulajdonjog fenntartással történő eladás hasonló hatással van a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére. A függőben tartás esetén a földhivatal azonban legfeljebb 6 hónapig tartja függőben a beadványt azzal, hogy a vevő tulajdonjog bejegyzésére irányuló kérelme széljegyként fog szerepelni. Fontos kiemelni, hogy a hatályos illetéktörvény kizárólag a tulajdonjog fenntartással történő adásvétel tényét fogadja el igazolásként, a beadvány függőben tartását nem, noha a két jogintézmény között az ingatlan-nyilvántartási jogkövetkezményt tekintve eltérés nincs. Tekintettel azonban arra, hogy a lízingszerződések esetében 6 hónapos, vagy annál rövidebb futamidő szinte sosem fordul elő, a függőben tartás jogintézménye a gyakorlatban nem játszik szerepet.
4. Visszlízing
A lízingbeadó és a lízingbevevő által fizetendő illeték visszlízing ügyletek esetében az alábbiak szerint alakul:
|
|
ILLETÉK
|
|||
|
Lízingbeadó illetéke
|
Lízingbevevő illetéke
|
|||
|
Esedékessége[13]
|
Mértéke
|
Esedékessége
|
Mértéke
|
|
|
Visszlízing
|
A szerződés aláírása napján
|
A vételár 2%-a[14]
|
mentes[15]
|
|
Amennyiben az illetékkötelezettség a fent említett határidőn belül keletkezik, azaz az adásvételi szerződést ezen a határidőn belül érkeztetik a földhivatalnál, a lízingbevevő mentességet kap az őt egyébként terhelő visszterhes vagyonszerzési illeték megfizetése alól. Feltétel továbbá, hogy a bejelentésre előírt 30 napos határidő is betartásra kerüljön, azaz az adásvételi szerződés aláírásának napját követő 30 napon belül a szerződés a földhivatalnál érkeztetésre kerüljön.
Visszlízing esetén is érvényes az a szabály, hogy lízingbeadó köteles igazolni a futamidővégén tulajdonjog átszállást eredményező lízingbeadás tényét, tehát az adásvételi szerződés földhivatali érkeztetését követő két éven belül kérni kell a tulajdonjog fenntartással való eladás tényének feljegyzését. Csak ebben az esetben jogosult lízingbeadó a kedvezményes, 2 %-os illetékre. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az adóhatóság által rendszeresített NAV adatlapot a lízingbevevő mentességére tekintet nélkül be kell nyújtani.
[1]Itv. 3.§(3) a), 3.§(7)
[2]Itv. 19.§ (1)
[3]Itv. 3.§ (3) d)
[4] Itv. 23/A.§ (1)
[5]Itv. 91.§ (1)
[6]Itv. 82.§ (1) és Art. 172.§
[7]Art.21.§.
[8]Itv. 78.§ (1) és (3)
[9]Itv.102.§ (1) e) és 3.§ (3) d)
[10] Itv. 23/A.§ (1) b) A kétéves határidő az adásvételi szerződés földhivatali benyújtásának napjától kezdődik.
[11] Az ingatlan-nyilvántartási törvény szerinti alakiságoknak megfelelően.
[12] 1997. évi CXLI. törvény 47/A.§
[13]Itv. 3.§(3) a), 3.§(7)
[14]Itv. 23/A.§ (1) b)
[15]Krtv. 213.§ (5)
