Az új Polgári Törvénykönyv megalkotta a fogyasztói zálogszerződés fogalmát. Fontos kiemelni, hogy egy zálogszerződés nem pusztán azért minősül fogyasztói zálogszerződésnek, mert kötelezettje természetes személy.
Ha egy társaság kölcsönt vesz fel, vagy lízingügyletet köt, s a kölcsön biztosítékául egy mangánszemély ingatlantulajdona szolgál, vagy a lízingügyletben pótfedezetként magánszemély ingatlanára alapított zálog szerepel, kérdés, hogy a zálogszerződés fogyasztói zálogszerződésnek fog-e minősülni?
A zálogszerződés kizárólag akkor minősül fogyasztóinak, ha a Ptk-ban írt három kritériumnak megfelel, mely kritériumok a zálogkötelezett személyéhez, a zálogtárgyhoz és a követeléshez kapcsolódnak.
Zálogkötelezett személye
A fogyasztói zálogjog kapcsán a Ptk. a zálogkötelezett személyével kapcsolatban kizárólag azt a követelményt támasztja, hogy a zálogkötelezett természetes személy legyen. Így amennyiben a kölcsön vagy a lízingügylet biztosítékául természetes személy ingatlanára alapítanak zálogjogot, teljesül a fogyasztói zálogszerződésnek az első követelménye. Ez abban az esetben is igaz, ha a kölcsönt felvevő gazdasági társaság, vagy a lízingügyletben szereplő társaság ügyvezetője, vagy tagja adja a zálogot. Hasonlóan az előzőkhöz, amennyiben egyéni vállalkozó adja a zálogot, abban az esetben is teljesül a természetes személy kritérium.
A zálog tárgya
A zálog tárgyával kapcsolatban azt fontos kiemelni, hogy a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása, vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos tárgy lehet. Ilyennek minősülhet pl. a zálogkötelezett tulajdonában álló lakóingatlan. A Ptk. szóhasználatában az elsősorban szó arra utalhat, hogy adott esetben elképzelhető hogy a zálogkötelezett a tulajdonában álló, lakó- és a foglalkozásához irodaként is használt ingatlant adja záloghul. ha ez az ingatlan elsősorban lakóingatlanként funkcionál, akkor a második kritérium szintén teljesül.
A zálogjoggal biztosított követelés
A zálogjoggal biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból kell, hogy fakadjon.
A zálogjog járulékos jog, amely egy biztosított követelést feltételez, így különbséget kell tenni a biztosított követelésből és a zálogjogból származó jogok és kötelezettségek között. A biztosított követelés kötelezettjét (személyes adós) a követelés (pl. kölcsön) teljesítésének kötelezettsége terheli. A zálogkötelezettet ezzel szemben nem terheli a biztosított követelés teljesítésének kötelezettsége, ő kizárólag tűrésre köteles, azaz köteles tűrni, hogy a zálogjogosult a biztosítékul lekötött vagyontárgyból kielégítést keressen.
Amennyiben egy kft. által, a tevékenységének finanszírozására felvett hitelhez egy természetes személy adja zálogul a lakóingatlanát, akkor, bár az első két feltétel teljesül, a zálogszerződés nem fog fogyasztóinak minősülni, mert nem felel meg a fogyasztói zálogszerződés biztosított követelésre vonatkozó követelményének, hiszen a társaság a hitelt tevékenységének finanszírozására veszi fel.
A fentiekből következik, hogy nem csak a zálogjogviszonynak, hanem annak az alapjogviszonynak is fogyasztóinak kell lennie, amit a fogyasztói zálogszerződés biztosít.
A fogyasztói zálogszerződés
Amennyiben a zálogszerződés fogyasztóinak minősül, a zálogtárgyat a szerződésben egyedileg kell meghatározni, vagyis a felek nem élhetnek a zálogjogra vonatkozó általános szabályok szerinti körülírással. A zálogtárgynak amellett, hogy a zálogkötelezett tulajdonában kell állnia, olyan tárgynak kell lennie, amit a kötelezett nem a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó célra használ. A biztosított követelés (az alapjogviszony tárgyául szolgáló fizetési kötelezettség) esetében pedig meg kell határozni az összeget. Az összeg az a felső érték, amelynek erejéig a zálogjogosult a követeléssel és a járulékaival együtt kielégítést kereshet a zálogtárgyból.
Jogkövetkezmények
Amennyiben a zálogszerződés megfelel a Ptk. fogyasztói zálogszerződésekre vonatkozó követelményeinek, de a szerződés nem tartalmazza a ptk. által előírt szigorúbb zálogszerződési elemeket akkor a szerződés érvénytelen, függetlenül attól, hogy a hitelező jóhiszemű volt.
A fogyasztói zálogszerződésekre továbbá alkalmazni kell a fogyasztói szerződésekben lévő tisztességtelen kikötésekre irányadó szabályokat. Amennyiben az alapjogviszony nem érvénytelen, de a fogyasztói zálogszerződés egy vagy több pontja tisztességtelen, akkor ez a zálogjog megszűnését, vagy törlését vonja maga után, feltéve, hogy az érvénytelen rész nélkül a fogyasztói zálogszerződés nem teljesíthető. A fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén ugyanis csak akkor dől meg, ha a szerződés az érvénytelen rész nélkül nem érvényesíthető.
