Az illetéktörvény 2016. január 1-től hatályba lépő főbb változásai a visszterhes vagyonátruházási illeték fizetését érintik, de számos egyéb területen is kedvezőbb szabályozással találkozhatunk. Az alábbiakban a legfontosabb módosításokat foglaljuk össze.
Ajándékozási illeték
Fontos változás, hogy 2016. január 1-től az ajándékozási illeték alóli mentesség kiterjed a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében megszerzett értékpapír, üzletrész és tagi részesedés ingyenes megszerzésére is.
Visszterhes vagyonátruházási illeték ingatlanok esetében
Fontos változás, hogy a visszabérelt és visszavásárolt lakóingatlanok esetében 2016-tól szintén nem kell illetéket fizetni. Így sem azon adásvételek után, ahol az illetékfizetési kötelezettség a saját korábbi lakását a vevőjétől bérlő, majd visszavásárló magánszemélyt, illetve örököseit terhelné, sem akkor, ha az adásvételt követően az új tulajdonos bérbe visszaadja a korábbi magánszemély tulajdonos részére azzal, hogy a bérlő, illetve örököse számára 5 éven belül gyakorolható visszavásárlási jogot kötnek ki. Az utóbbi esetben a bérleti szerződésnek határozott időre, de legalább 5 évre kell szólnia, a bérleti díj pedig nem haladhatja meg a vételár 7 százalékát. További feltétel, hogy a visszavásárlási ár az új tulajdonos (bérbeadó) által fizetett vételár maximum 105 százaléka lehet.
Ilyenkor a NAV a visszterhes vagyonátruházási illetéket ugyan kiszabja, de azt a megfizetés tekintetében felfüggeszti, és ha a korábbi lakástulajdonos vagy örököse az adásvételi szerződés hatályának beálltától számított 5 éven belül a korábbi tulajdoni hányadának megfelelő tulajdoni hányadot a fenti vételármaximum figyelembe vételével visszavásárolja, törli is a kiszabott illetéket.
A törvény kedvez az idegen telken építkezőknek is. Ha valaki más telkére építkezik, és utóbb megvásárolja a telket és a rajta lévő felépítményt is, akkor a felépítmény megszerzése után nem kell illetéket fizetnie, feltéve, hogy az építkező és a telek tulajdonosa között létrejött megállapodásból egyértelműen kitűnik, hogy az épületet az építkező hozta létre.
Gépjárművek esetében is kedvezőek a változások
Januártól ugyancsak mentes a visszterhes vagyonátruházási illeték alól a gépjárműadóról szóló törvény szerinti autóbusz, nyerges vontató és tehergépjármű, továbbá a pótkocsi gazdálkodó szervezet általi megszerzése.
Az illetéktörvény eddig csupán kizárólag az elektromos hajtómotorral ellátott gépjárműveket mentesítette az illeték alól. Az új szabályok szerint 2016. január 1-től a környezetkímélő gépkocsi tulajdonjogának, valamint ilyen gépjárműre vonatkozó vagyoni értékű jognak a megszerzése is illetékmentes. Környezetkímélő gépkocsinak minősül az elektromos gépkocsi és a nulla emissziós gépkocsi. Az elektromos gépkocsi három kategóriáját különíti el a jogalkotó, ide tartozik a tisztán elektromos, a külső töltésű hibrid elektromos, valamint a növelt hatótávolságú hibrid elektromos gépkocsi.
Eljárási illetékék
A korábbi években a gazdálkodó szervezeteknek 10.000 forint illetéket kellett fizetniük, ha az adó-, illetve vámhatóságnál fizetési könnyítést, illetve adómérséklést kértek. 2016. január 1-től az adózás rendjéről szóló törvény szerint megbízható adózónak minősülő, cégjegyzékbe bejegyzett adózó, vagy regisztrált ÁFA alany mentességet élvez ezen eljárási illeték megfizetése alól.
A peres és nem peres eljárásokban a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül illeték-feljegyzési jog illeti meg a hallgatói hitelből eredő követelés érvényesítése és behajtása iránti eljárásban.
Védett műemléki érték
Műemléképület tulajdonjogának megszerzése esetén az adózó kérelmére a visszterhes vagyonátruházási illetve öröklési illeték visszatérítésnek van helye abban az esetben, ha a műemlék felújítását 1 éven belül megkezdték és 5 éven belül befejezték.
Ilyenkor a műemlékvédelmi hatóság igazolja, hogy a vagyonszerző a műemléki értékként külön jogszabályban védetté nyilvánított, vagy önkormányzati rendelet alapján helyi egyedi védelem alatt álló épület felújítását a vagyonszerzés illetékkiszabásra történő bejelentésétől számított 1 éven belül megkezdte és 5 éven belül befejezte. Felújítás alatt a műemléképület egészén, illetve homlokzatán és több főszerkezetén végzett olyan általános javítást kell érteni, amely teljesen visszaállítja az épület esztétikai állapotát, valamint legalább eredeti műszaki állapotát.
