Az ügy hátterében az állt, hogy egy ausztriai székhelyű munkáltató osztrák munkavállalója kerékpáros balesetet szenvedett Olaszországban és így betegszabadságra kellett mennie. A munkáltató az osztrák jog szerint a betegszabadság idejére továbbra is folyósította a kerékpáros munkabérét. A balesetet okozó fél felelősségbiztosítója franciaországi székhelyű volt. A munkáltató a munkavállalója lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt indított közvetlen keresetet a francia biztosítóval szemben és a kerékpárosnak folyósított munkabérnek megfelelő összeg megtérítését követelte.

 

A perben a munkáltató a biztosításokra vonatkozó, a 44/2001/EK rendeletben szereplő különös joghatósági okra hivatkozott, amely lehetővé teszi, hogy a károsult a lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt perelje a biztosítót. E biztosítási ügyekre jellemző, ún. forum actoris elv célja az, hogy a gyengébb felet, azaz a károsultat védje az erősebb, biztosítótársasággal szemben. Az ügyben azonban kérdésként merült fel, hogy valóban biztosítási ügyről van-e szó, tekintettel arra, hogy a munkáltató, mint engedményes indította a pert, illetve a fent említett, a károsultat, mint gyengébb felet megillető forum actoris átszállhat-e a munkáltatóra, aki nem feltétlenül minősül gyengébb félnek?

 

 

A fent hivatkozott rendelet biztosítási ügyekre alkalmazandó joghatósági szabályai lehetővé teszik, hogy a kötvénytulajdonos, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult a tagállam bírósága előtt, valamint e személyek lakóhelye szerinti bíróság előtt indítson eljárást a biztosítóval szemben. Az uniós jog ugyanakkor nem határozza meg a biztosítási ügy fogalmát, kizárólag a bírói gyakorlatra lehet támaszkodni. E tekintetben két álláspont figyelhető meg. Az egyik szerint a bíróság a Brüsszeli Egyezmény szövegére vonatkozóan több esetben is megállapította, hogy a biztosítással kapcsolatos joghatósági szabályok kifejezetten bizonyos fajtájú biztosításokra vonatkoznak, mint például a kötelező biztosítás, a felelősségbiztosítás, az ingatlanbiztosítás, valamint a légi vagy tengeri biztosítás. A másik, ún. negatív megközelítés alapján a bíróság szerint nem minősülnek biztosítási ügynek a szociális biztonsággal kapcsolatos és a viszontbiztosítási ügyek. A főtanácsnok indítványában hangsúlyozta, hogy nem célszerű definíciót adni a „biztosítási ügyre, illetve a „biztosításra”, inkább a „jogcím alapján” kell meggyőződni arról, hogy mi számít „biztosítási ügynek” a joghatóság szempontjából. A hivatkozott ügyben az igény a kárt okozó személy és annak biztosítója között fennálló biztosítási szerződésen, nem pedig a károkozó szerződésen kívüli felelősségén alapul, azaz a biztosító biztosítási szerződésen alapuló helytállási kötelezettsége a kárért fennáll. Ennek alapján megállapítható, hogy a károsult helyébe lépett engedményes munkáltató által indított kártérítési ügy biztosítási ügynek minősül, hiszen a követelés a károkozó és a biztosítási társaság között fennálló biztosítási szerződésre vezethető vissza. Megilleti-e az engedményes munkáltatót a forum actoris amivel eddig kizárólag a károsult élhetett? A főtanácsnok az indítványában kiemelte, hogy a korábbi bírói joggyakorlatot is pontosítani kell ugyanis egy hasonló, korábbi ügyben (Voralberger ügy C-347/08) a bíróság kimondta, hogy az a társadalombiztosítási szerv, amelyre az autóbaleset közvetlen károsultjának követelései a törvény alapján átszálltak, nem hivatkozhat a különös forum actoris szabályra. Ennek indoka, hogy a társadalombiztosítási szerv nem feltétlenül gyengébb gazdaságilag egy olyan felelősségbiztosítónál, mint amely az adott ügyben szerepelt, ennél fogva nem alkalmazhatók rá azok a kedvezőbb joghatósági szabályok amelyek a gyengébb károsultat védik. A főtanácsnok álláspontja szerint ugyanakkor a jelen ügy arra világít rá, hogy a Voralberger üggyel ellentétben az engedményesnek ugyanazon joghatóság alá kellene tartoznia, mint akitől a jogai származnak. Ezzel elkerülhető a jogvitában részes felek egymáshoz viszonyított erejének elemzése, elegendő lenne csak a jogcímen alapuló értékelést elvégezni. További előny, hogy az alapvetően egymással kapcsolatban álló követeléseket ugyanazon fórumon lehetne elbírálni, ezzel korlátozva a pereskedés elaprózódását.

 

 

A főtanácsnok álláspontja szerint megengedhetővé kellene tenni, hogy a károsult személy jogainak engedményezésével közvetlenül szálljon át a forum actoris minden engedményesre, függetlenül attól, hogy természetes vagy jogi személy e. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a forum actoris nem szállhat át abban az esetben, ha az engedményes a biztosítási ágazatban szakmai tevékenységet folytat, vagy az engedményes a biztosításokkal kapcsolatos követelések rendezésével üzletszerűen foglalkozik.

Az Európai Unió Bíróságának döntése

Az Európai Unió Bírósága a 2017. július 20-án meghozott ítéletében egyetértett a főtanácsnok által előterjesztett érvrendszerrel és kimondta, hogy a munkavállaló helyébe lépő munkáltató hivatkozhat a 44/2001/EK rendeletben szereplő különös joghatósági szabályokra. A \"gyengébb félre\" irányadó szabályok így megilletik az engedményes munkáltatót is, így „károsulti” minőségben perelheti a balesetben érintett jármű biztosítóját azon tagállam bírósága előtt, ahol a székhelye található feltéve, hogy a közvetlen keresetindítás megengedett.