Frissítve 2021. november 5-én.

Az ingatlan értékesítésekor a földhivatalhoz benyújtott ún. B400-as NAV adatlap kizárólag az illeték megállapításának célját szolgálja, az adóhatóság ezen okirat adataiból nem állapítja meg az eladót esetlegesen terhelő személyi jövedelemadót. Tehát elektronikus bevallás esetében a NAV által elkészített bevallás tervezetet ellenőriznünk kell, adott esetben azt módosítanunk is kell, feltüntetve az ingatlan értékesítéséből származó jövedelmet és annak adóját. 

Hogyan kell megállapítani az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem utáni adót?

Az ingatlan fogalma

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) értelmében ingatlannak minősül a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. Félkész lakóépület is minősülhet adott esetben a Szja törvény szerint ingatlannak, ha készültségi foka a szerkezetkész állapotot (elkészült és ráépített tetőszerkezet) eléri (lásd korábbi cikkünket ezzel kapcsolatban: https://egertz.hu/2019/05/10/a-szerkezetkesz-lakoingatlanok-utan-fizetendo-illetek-2019/)

Mi minősül a jövedelem megszerzése időpontjának? 

Az ingatlan értékesítéséből származó jövedelem megszerzése időpontjának azt a napot kell tekinteni, amikor az erről szóló szerződés (tipikusan adásvételi szerződés) a földhivatalhoz benyújtásra került.

  
A jövedelem megállapítása

A jövedelem megállapításának első lépése az ingatlan értékesítéséből származó bevétel meghatározása. Bevétel az az összeg, amelyet a magánszemély az átruházásra tekintettel megszerez (tipikusan eladási ár). Amennyiben a vevő a vételárat részletekben fizeti meg (és a fizetés esetleg átnyúlik a következő adóévre), akkor is a teljes vételárat kell az értékesítés évében bevételnek tekinteni, mivel az Szja tv. értelmében a jövedelemszerzés napja az értékesítésről szóló szerződés földhivatalhoz történő benyújtásának a napja.

A bevételből bizonyos költségeket le lehet vonni. Így le lehet vonni a megszerzésre fordított összeget (amennyiért vásároltuk az ingatlant), az értéknövelő beruházásokat, az átruházással kapcsolatos kiadásokat (ügyvédi díjak). A költségeket számlával, okirattal kell igazolni.

Értéknövelő beruházásnak az ingatlan szokásos piaci értékét növelő ráfordítás minősül. Értéknövelő beruházásnak minősül az az igazolt kiadás is, ami az ingatlan állagmegóvása céljából történt (pl. festés) feltéve, hogy az ingatlan átruházását megelőző 24 hónapon belül megvalósult és az átruházásról szóló szerződés szerinti bevétel 5 százalékát meghaladja. Házi kivitelezésű munka esetén a saját munkavégzés értéke költségként nem számolható el.

Az ingatlan átruházásából származó jövedelem összege az alábbiak szerint alakul, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik:

A 2016. évben vagy azt megelőzően megszerzett ingatlan 2021. évi értékesítése esetén már nem keletkezik adóköteles jövedelem.

Példa: 

Egy magánszemély 2021-ben 24 millió forintért értékesíti a 2017. évben 16 millió forintért vásárolt házát. Az adásvételi szerződés alapján a vevő a vételár összegéből 14 millió forintot a szerződés megkötésekor az eladónak átad, a maradék 10 millió forintot pedig a következő négy évben részletekben fizet meg, amelyre tekintettel még 1 millió forint kamatot is fizet. A kamatfizetésről az adásvételi szerződés rendelkezik. Az eladó kicseréltette a külső nyílászárókat és megcsináltatta a ház szigetelését. A munkálatok számlával igazolt költségei 3,5 millió forintot tettek ki. 2020. évben a lakás vízvezeték hálózata fel lett újítva, amely munkálatokról 500 ezer forintos számlával rendelkezik. (Ez a munkálat állagmegóvásnak minősül, de nem lehet elszámolni, mert nem éri el a bevétel 5 százalékát (1.250.000 forintot).) Az átruházással összefüggésben felmerült számlával igazolt költségek összesen 500 ezer forintot tettek ki.

Miután ezt nagy nehezen kiszámoltuk, fontos tudni, hogy ez még nem az adó, hanem ez az összeg az a jövedelem, ami után a személyi jövedelemadót fizetnünk kell.

A 2021. évben ingatlan értékesítéséből származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelmet és annak az adóját az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell megállapítani és az adott évről szóló bevallás benyújtására előírt határidőre kell az adót megfizetni. A 2021. évben történt értékesítés esetén a 21SZJA nyomtatványon kell a jövedelmet bevallani az adót megfizetni 2022. május 20-áig.

Az adó megállapításhoz való jog elévülésének határidejéig – a 2021. adóév esetén 2027. december 31-éig – minden szerződést, igazolást, okiratot meg kell őrizni és egy esetleges adóhatósági ellenőrzés során be kell mutatni.

Az állami adóhatóság az adó fizetésére kötelezett magánszemély kérelmére jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire, valamint a jövedelem felhasználási körülményeire tekintettel mérsékelheti, vagy elengedheti az adót. A jövedelem felhasználását illetően különösen méltányolható az a körülmény, ha a magánszemély az ingatlan, a vagyoni értékű jog értékesítéséből származó jövedelmét saját maga, közeli hozzátartozója, vagy a vele egy háztartásban élő élettársa, volt házastársa, volt bejegyzett élettársa lakhatását biztosító célra fordítja.

A méltányossági kérelem (fizetési kedvezmény) útmutatója elérhető a NAV oldalán itt 30.2 számú füzet (2021.01.12):
http://nav.gov.hu/nav/inf_fuz
A 30-as sz. füzet szól a fizetési kedvezményekről.

A jelen útmutató nem minősül adótanácsadásnak, jogi tanácsadásnak, illetve ajánlatnak.
A példa a NAV által kiadott, 09. számú 2021. szeptember 6-án kiadott útmutató alapján készült: https://www.nav.gov.hu/nav/inf_fuz/aktualis.