Sokan gondolkoznak azon, hogy diákként munkát vállalnak. De vajon milyen szabályok vonatkoznak a diákmunkára?

Magyarországon diákként az létesíthet munkaviszonyt, aki a 16. életévét betöltötte. Az iskolai szünet alatt azonban az is lehet munkavállaló, aki már elmúlt 15 éves és nappali rendszerben tanul. Fontos, hogy a 18 év alatti diákok csak törvényes képviselőjük hozzájárulásával dolgozhatnak.

A munkavállaláshoz adóazonosító jellel is kell rendelkezni, így amennyiben ilyen még nincs, a NAV-tól kell azt igényelni.

Diákként dolgozhatunk munkaviszonyban, megbízási szerződéssel ( ami munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül), úgynevezett egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban, de akár háztartási alkalmazottként is. Lehetőség van továbbá iskolaszövetkezet tagjaként is munkát vállalni.

Amennyiben a diák munkaszerződést köt, akkor a munkaviszonyból származó jövedelme bérjövedelemnek minősül, ezért a munkáltató az általános szabályok szerint köteles levonni és megfizetni a 15 százalék személyi jövedelemadót. A tanuló a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 százalék társadalombiztosítási járulékot is fizet. Ezt a munkáltató állapítja meg és vonja le a tanuló munkabéréből.

Amennyiben megbízási szerződéssel végez a diák munkát, akkor a kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként szintén adóköteles. Az ilyen tevékenységből származó bevétellel szemben költséget lehet elszámolni. Ennek kétféle módja van, mégpedig a tételes, illetve a 10 százalékos (azaz bizonylat nélküli) költségelszámolás. Tételes költségelszámolás esetén a tanulónak valamennyi, a tevékenységével kapcsolatosan felmerült, elismert költségét számlával kell igazolnia. A 10 százalékos költséghányad érvényesítéséhez nincs szükség számlákra, hiszen a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A megbízási szerződés megkötésekor a diák nyilatkozik arról, hogy  a 10 százalékos költséghányados vagy a tételes költségelszámolásos rendszert alkalmazza. Ha nem nyilatkozik, akkor a megbízó a 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítja meg az adóelőleget.

A megbízási jogviszonyból származó jövedelem után 15 százalék  személyi jövedelemadót kell fizetni.  A társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettség attól függ, hogy mekkora díjazást kap a diák. Így ha a havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 százalékát, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

A tanulónak mind a munkaviszonyból, mind pedig a megbízási jogviszonyból származó jövedeleméről SZJA bevallást kell benyújtania a tárgyévet követő év május 20-ig.

A diák egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban is dolgozhat. Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Alkalmi munkára a munkáltató és a munkavállaló összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári napig, 1 naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári napig, és 1 naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári napig létesíthet határozott időre munkaviszonyt.

Egyszerűsített foglalkoztatás esetén a munkáltató fizeti a közterhet. A diáknak nem kell fizetnie társadalombiztosítási járulékot és SZJA előleget sem. Az így végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelem. SZJA bevallást sem kell készíteni akkor, ha a diák egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele nem haladja meg a mentesített keretösszeget (amekkora összegig nem kell bevallást készíteni). Ha a diáknak SZJA bevallást kell benyújtania, akkor a bevallásban jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell szerepeltetni.

A munkáltató, kifizető köteles a kifizetéskor igazolást adni a diáknak a kifizetett összegről, a levont SZJA előlegről, az egyéni járulékokról, illetve társadalombiztosítási járulékról.

A diákok háztartási munkát is végezhetnek (pl. takarítás, kertgondozás, gyermekfelügyelet, korrepetálás). Háztartási munka az a munka, ami kizárólag a munkaadó természetes személy és a háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgálja. Az diák az így kapott jövedelme után nem fizet SZJA-t és járulékot sem. A bejelentés, valamint a regisztrációs díj megfizetése a munkáltató feladata. A diák kérésére a munkáltató köteles igazolást kiadni a kifizetett munkabérről, amivel a későbbiekben igazolni tudja a keresetét.

A diákok az adóévet követő év január 31-éig adóévi összesített igazolást kapnak a kapott jövedelemről és a levonásokról minden foglalkoztatási esetben.