Mi történik akkor, ha a munkáltató nem fizeti ki időben a teljes munkabért? Egy elcsúszott utalás, egy belső vizsgálat miatti visszatartás – elsőre talán ártalmatlannak tűnik, de valójában nagyon is komoly következménye lehet. Az egyik ügyben a Kúria kimondta, hogy egy adott hónapban történő, részleges és késedelmes bérfizetés is jogos alapja lehet az azonnali hatályú felmondásnak a munkavállaló részéről.

A jogeset röviden

A munkavállaló (gépjárművezető) februárra csak az alapbérét kapta meg időben, míg a munkabér többi része csak 23 nappal később érkezett meg a számlájára. A munkáltató belső vizsgálatra hivatkozott, de ezzel nem volt elégedett a dolgozó, ezért azonnali hatállyal felmondott, mondván, ez lényeges kötelezettségszegés volt a munkáltató részéről. A munkáltató ezt nem fogadta el, sőt, bíróságra vitte az ügyet.

Első- és másodfok

Az első- és másodfokú bíróságok a munkáltató javára döntöttek: álláspontjuk szerint a bérfizetés késedelme nem volt „jelentős mértékű” kötelezettségszegés. Megállapították, hogy a munkáltató kötelezettségszegése egyszeri, részleges volt, és nem érintette a teljes bért. A munkavállaló felmondása ezért – szerintük – jogellenes volt.

A Kúria viszont másképp látta

A Kúria ezzel szemben megállapította, hogy a munkáltató lényeges és jelentős mértékű kötelezettségszegést követett el azzal, hogy a munkabért csak részben és késve fizette ki.

Az azonnali hatályú felmondás jogszerű, ha a másik fél a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal, jelentős mértékben megszegi. A döntés kulcspontjai:

1. A munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy belső vizsgálat van folyamatban;

2. A munkabér visszatartása vagy késedelmes, részletekben történő kifizetése jogellenes, mivel a munkabér az életvitel fenntartásának alapja;

3. A joggyakorlat következetes abban, hogy egy alkalommal történő késedelem is alapja lehet az azonnali hatályú felmondásnak, ha az jelentős mértékű és a munkavállaló létfenntartását veszélyezteti.

A munkavállaló azonnali hatályú felmondása tehát teljesen jogos volt, így a dolgozó így megkapta a felmondási időre járó bérét, a végkielégítést, és a kártérítést is.

Következtetés

A Kúria döntése megerősíti, hogy a munkáltató nem késlekedhet a munkabér teljes körű kifizetésével még akkor sem, ha más munkajogi vagy fegyelmi kérdés (pl. károkozás, szabályszegés) merül fel. A munkabér-fizetési kötelezettség abszolút, annak elmulasztása vagy részleges teljesítése akár egy alkalommal is jogszerűen megalapozhatja a munkavállaló rendkívüli (azonnali hatályú) felmondását.

A döntés hangsúlyozza továbbá, hogy a munkáltató nem alkalmazhat önkényes szankciókat (pl. bér visszatartása) fegyelmi vizsgálat helyett vagy annak részeként. A munkajogi szankciók kizárólag a munkaviszonyra irányadó jogszabályok keretein belül alkalmazhatók.

Forrás: Kúria, Mfv. I. 10.053/2022/12.