2026. március 1-től módosulnak a jótállási szabályok és a kötelező jótállás tekintetében fogyasztói jogokat kapnak a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró KKV-k. Miért előnyös a személyre szabott jogi audit a webáruházak számára a webes kódokkal szemben és hogyan segít a jogi megfelelésben, a hibás teljesítés kezelésében, valamint a KKV ügyfelek kiszolgálásában?
Váláskor a házastársi közös vagyon megosztása sokszor nemcsak ingatlanokat és megtakarításokat érint, hanem céges részesedéseket is. Különösen összetett kérdés, ha az egyik fél gazdasági társaságban rendelkezik üzletrésszel, hiszen ilyenkor a házastársi vagyonjog és a társasági jog szabályai egyszerre érvényesülnek. A bíróság nem pusztán azt vizsgálja, kinek a nevén van az üzletrész, hanem azt is, mikor és milyen forrásból szerezték, mennyi annak valós piaci értéke, illetve hogy a másik házastárs kíván-e taggá válni.
A következő cikk részletesen bemutatja, mit mérlegel a bíróság ilyen esetekben, milyen speciális szabályok vonatkoznak a kft.-üzletrészre.
A cikk egy 2026-os kúriai döntés kapcsán azt vizsgálja, mikor minősül a számlakibocsátás elmulasztottnak, és miért nem hivatkozhat a vállalkozás pusztán „késedelmes számlakibocsátásra”, ha a számlát nem a törvényben előírt időpontban állítja ki. A döntés különösen fontos az előre fizetéses konstrukcióban működő vállalkozások és online platformok számára, mert egyértelművé teszi: ha az ellenérték a teljesítésig beérkezik, a számlát legkésőbb a teljesítéskor ki kell bocsátani – az utólagos számlázás nem mentesít a mulasztási bírság alól.
Lehet-e egy kiskorú gyermek egy cég egyedüli tulajdonosa, és valóban jó ötlet-e erre építeni egy vállalkozást? A válasz jogilag meglepően összetett, és egy konkrét bírósági ügy is jól mutatja, milyen kockázatokat rejt ez a konstrukció a gyakorlatban. A cikk bemutatja mire érdemes figyelni, mielőtt bárki ebbe az irányba indul.
Az ingatlanlízinghez kapcsolódó lízingbevevői jog a közelmúltban történt jogszabály-módosítások nyomán új szerepet kapott az ingatlan-nyilvántartásban, az illetékjogban és a helyi adózásban is. A cikk bemutatja a bejegyzés jogszabályi hátterét, valamint azt a szabályozási kettősséget, amely a kötelezőnek tűnő polgári jogi előírások és a szankciómentes nyilvántartási rendszer között fennáll. Az elemzés arra a következtetésre jut, hogy nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a lízingbevevői jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének szükségessége megkérdőjelezhető, és annak alkalmazása elsősorban üzleti és kockázatkezelési mérlegelés tárgya.
Vannak élethelyzetek, amikor egy szeretett hozzátartozó mentális vagy egészségi állapota miatt kétségessé válik, képes-e saját ügyeiben felelősen dönteni. Ezek a helyzetek minden család számára nehezek, hiszen egyszerre merül fel az aggodalom, a segítségnyújtás szándéka és a jogi bizonytalanság: hogyan lehet valakit megvédeni úgy, hogy közben ne sérüljön az önrendelkezése és emberi méltósága. A gondnokság alá helyezés jogintézménye éppen e két cél között keres egyensúlyt: a védelem és a szabadság között.
Miközben a törvény célja a kiszolgáltatott személyek védelme, a bíróságok feladata az, hogy minden esetben az egyén élethelyzetéhez igazodó, arányos döntést hozzanak. De vajon mit vizsgál a bíróság? Mit jelent a „belátási képesség”? Mikor indokolt a gondnokság alá helyezés – és mikor lehet elkerülni? Cikkünk ezekre a kérdésekre ad közérthető, gyakorlati választ, a Kúria 2023-as joggyakorlat-elemzésének legfontosabb tanulságai alapján.
Kúriai döntés az elévülésről: szerződéssel nem lehet bővíteni az elévülést megszakító okokat. Ismerje meg, mit mond a Ptk. és mit jelent ez a villamosenergia-szolgáltatási, közüzemi vagy fogyasztói szerződések esetén.
On 1 August 2025, the CJEU issued a landmark ruling in *IL v. Veracash* (C-665/23), clarifying how PSD1 and PSD2 govern liability for unauthorised transactions. The Court confirmed that customers must notify both without undue delay and within 13 months, but that reimbursement can only be denied where intent or gross negligence is proven. This judgment provides important guidance for banks, fintechs, and payment providers on balancing consumer protection with effective risk management.
A színlelt szerződés olyan jogi megállapodás, amikor a felek valódi szándéka eltér a szerződésben hivatalosan rögzítetttől. Ebben a cikkben bemutatjuk, mikor beszélhetünk színlelt szerződésről, milyen jogi következményekkel jár, és hogyan kezelik ezeket a bíróságok. Különösen az elővásárlási jog megkerülése és az illetékfizetés elkerülése kapcsán gyakoriak az ilyen ügyek.
A recent preliminary ruling request from a Slovenian court has prompted the Court of Justice of the European Union (CJEU) to address a critical intersection between financial inclusion and anti-money laundering (AML) compliance. At the heart of the case lies a deceptively simple question: Can an EU bank refuse to open a basic payment account for a consumer solely because that individual appears on the U.S. OFAC sanctions list? The Advocate General's Opinion in the case offers important guidance on how EU law balances the right to access financial services with the need to prevent money laundering and terrorist financing. The implications are highly relevant for banks, regulators, and compliance officers across the EU.
